Kérdésessé vált, hogy a következő hónapokban jelentős megrendelésekre számíthatnak-e majd a biztonságtechnikai berendezésgyártó cégek, noha - ha hinni lehet az adatoknak -, a hazai pénzintézetek fiókjainak közel 60 százalékát még videokamerák sem védik. A májusi móri vérengzésről sem rögzített semmit a videoszalag. Az Erste Bank fiókjában lévő berendezés nem 24 órás felvételre volt állítva, azt veszély esetén a kirendeltség dolgozóinak kellett volna elindítaniuk - ám nem volt erre idejük.
Ugyanakkor az Erste Bankban működő biztonsági rendszer - mind arra Kisbenedek Péter vezérigazgató többször felhívta a figyelmet - megfelelt a hatályos bankbiztonsági követelményeknek. Azoknak a követelményeknek, amelyeken megszületésük óta alaposan túlhaladt a kor. Aligha lehet véletlen, hogy a dráma utáni napokban a Pénzügyminiszter azonnal szakértői csoportot hozott létre Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének irányításával egy olyan jogszabály előkészítése érdekében, amely egységes követelményeket fogalmazna meg a pénzintézetekkel szemben. A munkacsoport számára az alapot a PSZÁF tavaly e témában kiadott ajánlása jelentette, s mint kiderült, a közös gondolkodáshoz megfelelő elvárások fogalmazódtak meg benne. A tervezetből néhány hét alatt, május végére megszületett a pénzügyi szervezetek működésének biztonsági feltételeiről szóló kormányrendelet tervezete, ám ezután a szakmai szervezetek ellenkezésén már megfeneklett az együttgondolkodás.
A pénzintézetek az előírások költségigénye miatt ellenkeztek, véleményük szerint olyan beruházásokra kényszerülnének, amelyek akár profitjukat is fenyegetnék. Ez a vélemény azután megosztotta a biztonságtechnikai cégeket is. Egy részük a szabályok maradéktalan betartása mellett érvelt, míg mások annak a félelmüknek adtak hangot, hogy abban az esetben, ha túl mereven ragaszkodni akarnának a szakmai előírásokhoz, igen könnyen megbízás nélkül találhatják magukat, hiszen - állításuk szerint - mindig lesz cég, amelyik hajlandó lesz néminemű engedményt tenni.
A szakmai viták ezután leültették a kormányrendeletet: a májusi első változat után más-más tartalommal még kettő készült, míg a Pénzügyminisztérium a tervezet kormány elé terjesztésének eredetileg szeptember végére ígért időpontját azóta is tolja. A Magyar Bankszövetségtől származó információnk szerint e témában a legutolsó egyeztetés, amelyen képviselőik részt vettek, szeptember végén volt. A legújabb hírek szerint ugyanakkor a kormányrendeletnek jövő januárban hatályba kellene lépnie. A rövid felkészülési idő miatt szakértők most attól tartanak, hogy felhígulnak majd a szabályok. Ennek a vélekedésnek alapot adhat az a hír, amely szerint a kormányrendelet az egyes pénzintézetekre bízná, hogy saját szabályzatot dolgozzanak ki bankfiókjaik biztonságának növelése érdekében, s a felügyelet csak az ebben meghatározott előírások maradéktalan teljesülését ellenőrizné. A kormányrendeletben - hangzik az érvelés - nem lehet minden pénzintézeti fiókra vonatkozó egységes előírásokat alkalmazni.
A kezdet kezdetén a bankok a magas költségekre hivatkozva megfúrták a zsilipes beléptető rendszer tervét - a zsilipet egyes szakemberek fémdetektorral is felszerelték volna. Az eddig viszonylag egységesen támogatott 24 órában működő videorendszer kiépítésével kapcsolatban a zálogházak fejezték ki ellenvéleményüket, mondván: egyes ügyfeleiket elriaszthatja az a tudat, hogy szorult helyzetükről videofelvétel készül. Ugyanakkor továbbra is folyik a vita arról, hogy a videokameráknak a fiókon belül rejtett helyen kellene-e lenniük, avagy - legalább egy részüket - mintegy elriasztásképpen nyilvánosan kellene a fiókokban elhelyezni. Annak a szintén sokak által támogatott tervnek pedig, amely szerint a biztonsági őrnek a jövőben egy átláthatatlan üvegfal mögött, az ügyféltértől elkülönítetten találnának helyet, a szakértők szerint a vidéki kis fiókok, takarékszövetkezeti kirendeltségek szűk alapterülete szab határt.
Az általános szabályok hiánya ellenére ugyanakkor nem kell tartani attól, hogy a pénzintézetek mentesülhetnek az ügyfeleik biztonságát is szavatoló fejlesztésektől. A kormányrendeletben ugyanis rögzítik, hogy a bankok által kidolgozott biztonságtechnikai szabályzatok tervezetét előzetesen mind a felügyelettel, mind a rendőrhatósággal jóvá kellene hagyatni. Az illetékes szervek engedélye nélkül a szabályzatot nem lehetne életbe léptetni.
(NAPI)
