Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kevesen tudják, de a Takarékossági Világnap megrendezésének gondolata a takarékpénztárakhoz fűződik. 1924-ben az első takarékpénztárak megalakulásának 100. évfordulójára összehívott milánói kongresszuson született döntés arról, hogy évente egy napot világszerte a takarékoskodásnak szentelnek. Magyarországon immár a 78. alkalommal ünneplik a takarékoskodást.
A takarékoskodást, amely Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnök-ügyvezetője szerint korántsem a pénzről, legkevésbé a pénzintézetekről szól. A takarékoskodási hajlam egyidős az emberrel, az emberek saját érdekeik, belátásuk szerint döntöttek-döntenek arról, hogy bizonyos javaikat felhalmozzák, hogy amikor szükség lesz rájuk, legyen mit vagy miből felhasználni.
A takarékoskodás leginkább az egyénhez, a mikroközösséghez köthető, épp ezért nem lehet véletlen, hogy hazánk legkiterjedtebb fiókhálózatával - 166 tagszövetkezet összesen mintegy 1700 kirendeltségével - rendelkező OTSZ évről évre külön hangsúlyt helyez a Takarékossági Világnap megünneplésére. A takarékszövetkezetek Szőke András szerint mindig is a kisemberek, a kisvállalkozások helyi partnerei voltak, véleménye szerint nem túlzás az az állítás, amely szerint a szövetkezetek valóban ismerik a helyi szükségleteket. Számos példa van rá - mutat rá az elnök -, hogy a takarékszövetkezetek úgy kapcsolódtak be egy-egy helyi közműprojektbe, hogy először magánügyfeleik keresték meg őket azzal, hogy a szükséges önrészt biztosítani tudják. A szövetkezetek ezen igényeket felmérve könnyebben tudtak bekapcsolódni a projektekbe, a megrendelő önkormányzatokat, illetve a beruházót is finanszírozva. A Takarékszövetkezeti Integráció, illetve a Takarékbankkal, illetve tulajdonosával a DZ Bankkal kialakított kapcsolat ma már lehetővé teszi, hogy a legnagyobb volumenű beruházásokba is bekapcsolódhasson finanszírozóként a takarékszövetkezeti hálózat.
Szőke András szerint ahogy a települések, úgy a takarékszövetkezetek számára is ki kell, hogy nyíljon a horizont: a legtöbb helyi érdek megvalósítását sokkal egyszerűbbé, gazdaságosabbá teszi, ha az adott településen és környezetében azonos időben valósul meg egy-egy fejlesztés. A takarékszövetkezetek eddig is kistérségi alapon szerveződtek, az integráció, a szövetkezetek fúziója még inkább elősegíti a regionális gondolkodást. Az OTSZ elnök-ügyvezetője szerint az európai uniós csatlakozás küszöbén látni kell: csatlakozásunk nemcsak a globális piaci folyamatokat, hanem a kistérségi szerepvállalást is felerősíti. Az Európai Unióban általánosan elfogadott alapelv, hogy a helyben képződő erőforrásokat a lehetőség szerint a helyi lehetőségek bővítésére kell elkölteni. Ennek kapcsán Magyarország EU-tagsága után számos döntés decentralizálása várható, s mind az EU, mind vélhetően a magyar kormány külön források biztosításával igyekszik majd elősegíteni a regionális fejlődést.
Ezen a téren a takarékszövetkezetekre komoly tanácsadó-szervező feladatok is várnak, amire igyekeznek felkészülni. Szőke András tájékoztatása szerint a közelmúltban a PHARE kis- és középvállalati felzárkóztatási programjából elnyert támogatás révén hatvan takarékszövetkezet munkatársai számára nyílt lehetőség arra, hogy megfelelő oktatásban részesüljenek az uniós pályázati rendszer részleteiről. Az ő segítségükkel a települések vélhetően nagyobb sikerrel tudnak majd pályázati anyagokat összeállítani, akár már a most futó további PHARE-, illetve SAPARD-pályázatok esetében is.
A takarékszövetkezetek fő feladata ugyanakkor továbbra is döntően a helyi lakosság pénzügyi igényeinek mind teljesebb kiszolgálása lesz. Ezen a téren a szövetkezetek szolgáltatáskínálata ma már szinte minden területen felveszi a versenyt a bankokéval. A korábban olyannyira hiányzó bankkártya-szolgáltatások mind elterjedtebbek: 2001-ben a takarékszövetkezetek által kibocsátott kártyák száma 54 százalékkal nőtt, s meghaladta a 169 ezer darabot, miközben a szövetkezeti üzemeltetésben lévő készpénzkiadó automaták (ATM) száma 43 százalékkal nőtt. Egyre bővül a telefonon keresztül elérhető Hírnök-szolgáltatások köre, és Szőke András szerint megkezdték az internetes banki szolgáltatások fejlesztését is.
Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő banki üzletágában, a lakáshitelek terén a takarékszövetkezeti szektor továbbra is hangsúlyosan veszi ki a részét. Az augusztus végéig terjedő egy évben a takarékszövetkezetek által folyósított lakáscélú hitelek állománya közel 41 százalékkal, 17,9 milliárd forintra nőtt, s így a teljes lakossági hitelállomány 44 százalékát teszi ki. Szőke András szerint e területen a valóban helyben lévő takarékszövetkezetek komoly helyzeti előnyben vannak a szűkebb fiókhálózattal bíró pénzintézetekkel szemben, épp ezért az üzletág további fejlesztésében gondolkodnak. Az elnök-ügyvezető szerint szó lehet a szerződéses partner Földhitel- és Jelzálogbankkal való szorosabb együttműködésről, de akár arról is, hogy a jelzálogpiac többi szereplőjével is kapcsolatot kezdeményeznek.
Az elnök-ügyvezető szerint a Takarékszövetkezeti Integráció tagjai egyre inkább igyekeznek kihasználni az együttlét egyéb előnyeit is. Az OTSZ lehetővé teszi, hogy a takarékszövetkezetek mintegy 7200 fős - a magyar hitelintézeti szektor foglalkoztatottainak mintegy negyedét kitevő - alkalmazotti körét egységesen felkészítésben, továbbképzésben részesítsék. Az országos szövetkezet révén mód nyílik nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, külföldi tapasztalatok megismerésére. A tulajdonosi kapcsolat révén a legintenzívebb kapcsolatok a német szövetkezeti bankokkal alakultak ki, de gyakoriak a találkozók, eszmecserék a francia, a holland, az osztrák, a spanyol és a portugál partnerszervezetekkel is. Az integráció sikerét jelezheti az is, hogy az OTSZ immár együttműködési megállapodások keretében nyújt szakmai támogatást lengyelországi, illetve romániai szövetkezeti pénzintézeteknek.
Ugyanakkor a szövetségi forma legnagyobb előnyeként Szőke András egyértelműen azt tartja, hogy az OTSZ révén a takarékszövetkezeti szektornak csoportszintű lehetőséget teremt, ami jelentősen tudja növelni a tagszövetkezetek helyi marketingmunkájának hatékonyságát.
Az OTSZ elnök-ügyvezetője szerint munkájuk sikerét jelzi, hogy bár a helyi érdekek képviseletében a tagszövetkezetek bizonyos kérdésekben komoly vitákat folytatnak, az uniós felkészülés jegyében megfogalmazott takarékszövetkezeti stratégia több mint 90 százalékos támogatást kapott a tagságtól.
(X)
