Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lakosság nettó vagyonát immár több mint 15 százalékkal csökkenti a felvett lakossági hitelek miatti eladósodottság, szemben a tavaly júniusi 11,86 százalékkal - nyilatkozta Szepesi György, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főosztályvezetője tegnap, amikor a felügyelt szektorok első félévi fejlődéséről adott számot. A felügyelet ugyanakkor a vállalati szektorban a bankok kihelyezési aktivitásának lassulását tapasztalta.
A felügyelet szerint gondot jelenthet, hogy az összesen 5555,6 milliárd forintos hitelállomány csak a banki betétállomány 93,3 százalékát teszi ki, szemben a tavalyi 84,2 és a Nyugat-Európában elfogadott 70 százalék körüli aránnyal. Ugyanakkor tény, hogy a banki portfolió minősége nem romlott: a kereskedelmi bankok problémás hitelállománya mindössze a mérlegtételek 3,8 százalékára rúg. A teljes bankrendszerben azonban ez már - döntően az elemzésből a torzítás miatt kiszűrt Magyar Fejlesztési Bank (MFB) adatai miatt - 6,5 százalékra ugrik.
A fejlesztési bank által elszámolt értékvesztési eljárások alaposan lerontották a hitelintézeti szektor eredményességét is: a kereskedelmi bankok 12 százalékos növekedést mutató, 76,6 milliárd forintos adózás előtti eredménye az MFB miatt 23,7 milliárd forintra apadt.
A bankszektor 9626,5 milliárdos mérlegfőösszege a múlt év decemberéhez képest 1,3 százalékkal nőtt, az első negyedévhez viszonyítva viszont 3,6 százalékos a visszalépés. A takarékszövetkezetek bővülés és betétgyűjtés terén is rávertek a bankokra.
A kedvezőtlen világpiaci tendenciákra fittyet hányva hazánkban továbbra is a biztosítói szektor teljesítménye a legjobb: a társaságok összesített díjbevétele 20,3 százalékkal, 244,1 milliárd forintra nőtt, a szerződésállomány 5,6 százalékkal bővült. A kárrendezési költségek 7,1 százalékos növekedésével kialakult 29,3 százalékos kárhányaddal hazánk már uniós összevetésben is jól szerepel.
A jelentés szerint a második negyedévben is tovább folytatódott a magánnyugdíjpénztárak létszámának csökkenése: tavaly június végéhez képest már csak 1 százalékkal több, 2,237 millió tagot tartottak nyilván. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál ugyanakkor 4,2 százalékos növekedéssel alakult ki az 1,162 milliós tagállomány. Mindkét pénztári forma negatív befektetési eredményt könyvelt el: a magánpénztárak 6,4, az önkéntesek 3,9 milliárd forintot buktak. Ennek fényében külön problémát jelent, hogy a működési költségekben a magánpénztáraknál továbbra is 60, az önkénteseknél 35 százalékos az adminisztratív költségek aránya. Szepesi szerint ez döntően annak tudható be, hogy a pénztártagok a szórt tulajdonosi struktúra miatt nem tudják hatékonyabb működésre kényszeríteni a pénztárakat.
N. L. N.
