Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- A korábbi évek gyakorlatától eltérően a jogszabályok szerint a távközlési cégek július 1-jétől változtathatnak tarifáikon. Mire számíthatnak a felhasz-nálók?
- A jogszabály valóban két lépésben írta elő a távközlési tarifák módosítását. Ebből a februári megtörtént, a július 1-jei módosításokat átgondoltuk. A változások többirányúak, ezekből van, amit bevezetünk július 1-jei hatállyal, van, amit nem. Most csak a nemzetközi hívások tarifáihoz nyúlunk hozzá. Változás e téren, hogy a jelenlegi hat helyett 11 nemzetközi irányt határoztunk meg, és ennek megfelelően különböző tarifakategóriákba soroljuk be a hívásokat. További változás a nemzetközi hívások esetében, hogy ezentúl különbséget teszünk a tarifa kiszabásakor aszerint, hogy a hívott szám mobil-e vagy vezetékes. A költségtartalma ezeknek az úgynevezett nemzetközi végződtetéseknek rendkívül eltérő, és ezt az árakban is tükröztetjük. Ez azt jelenti, hogy zömében csökkennek majd az árak, tehát tendenciájában komoly mérséklődés lesz tapasztalható, ugyanakkor néhány mobiltarifa elválik a vezetékes telefon tarifájától.
A havi alapdíjnak a jogszabályban engedélyezett 3 százalékos emelését egyelőre nem lépjük meg. Tehát a nemzetközi tarifákon túl az árrendezés jogszabályi kereteinek többi elemét most vizsgáljuk, és ezekről csak később döntünk.
- Mi a magyarázata a részleges tarifarendezésnek?
- Eredetileg úgy gondoltuk, hogy a döntéshez szükséges időpontra, május végére világossá válhat az összekapcsolási díjak kérdésében elfogadott álláspont, ez úgy tűnik, hogy a Hírközlési Főfelügyeletnél (HíF) további vizsgálódás tárgya, így értelemszerűen az árakról sem lehet dönteni. A nemzetközi összekapcsolási vagy végződtetési díjak világosak és függetlenek a magyar hatóság működésétől.
- Az informatikai tárca a telefontársaságokkal karöltve új, az internetezés elterjedését támogató csomagok bevezetését tervezi. Hol tart ezek előkészítése?
- Együtt gondolkodunk a minisztérium szakembereivel az új tarifacsomagok kialakításán, az elmúlt két hétben folyamatosan ezen dolgoztunk. Úgy tudom, hogy ebbe a munkába nem csak a Matáv, hanem értelemszerűen az összes helyi telefontársaság is bekapcsolódik. Az a célunk, hogy közös erővel, kölcsönös kompromisszumok árán olyan internetezést segítő csomagok jelenjenek meg a piacon, amelyekkel bővíthető az internetezők köre. Az a vita, ami az elmúlt időben kialakult az internetezési lehetőségek körül, elsősorban a ma már internetezők és azon belül is a sokat internetezők körében zajlott. Én úgy tudom, hogy mind a minisztériumnak mind nekünk az az elsődleges célunk, hogy ma még nem internetezőket, tehát új felhasználókat vonjunk be a világhálót használók sorába, vagyis lényegesen bővüljön azoknak a köre, akik rászánják magukat az internet használatára. Szerintem fontosabb probléma, hogy a nem internetezők átlépjenek az internetezők táborába, mint az, hogy a nagyon sokat internetezők helyzete hogyan alakul, hisz ez utóbbi körnek kialakult az infrastruktúrája, a feladat a bővülés további segítése.
- Elképzelhető, hogy már július 1-jétől megjelennek új konstrukciók?
- A technikailag szükséges legrövidebb időn belül megjelennek az új konstrukciók, a dátum még elég bizonytalan, mert a bevezetésük kapcsán jogi és technikai feltételeket is figyelembe kell vennünk. De biztos, hogy július 1-jéhez közeli időpontban várható az új megoldásoknak a bejelentése.
- Kovács Kálmán, az informatikai tárca vezetője a tavaly elfogadott hírközlési törvény módosítását is kilátásba helyezte. Szükségesnek tartja-e ezeket a lépéseket?
- Én a hangsúlyt a jelenlegi törvényben előírt és előttünk álló feladatok gyors végrehajtására helyezem, számtalan olyan feladat van, amit a törvény előírt és még nem jutottunk a végére. Csak felsorolásképpen: a HíF nem döntött az összekapcsolási szerződések ügyében, erre 60 napja van, ennek az utolsó napjait éljük; semmiféle lényegi előrelépés nincs a számhordozhatóság szabályozása ügyében; a szolgáltatók nem kapnak érdemleges segítséget ahhoz, hogy a közös tudakozórendszert beindítsák, ennek is vannak szabályozási-döntési feltételei, és folytathatnám a sort. Természetesen, ahogy a „törvény elkezd működni" és érdemben gyakorlati tapasztalatot lehet szerezni, elemezni kell a kialakult helyzetet, s ezek alapján - egy ilyen gyorsan változó környezetben, mint a távközlés - elkövetkezhet a törvény és a rendeletek módosítása. De még egyszer hangsúlyoznám, hogy én nem a jogszabályok azonnali, még tulajdonképpen működés előtti módosítására tenném a hangsúlyt, sokkal inkább a folyamat precíz, gyors véghezvitelére, s csak ezt követően kellene módosítani a jogszabályokat, elsősorban az európai uniós kötelezettségekkel összhangban, amelyek 2004-re jelentenek számunkra feladatot.
Diószegi József
A havi alapdíjnak a jogszabályban engedélyezett 3 százalékos emelését egyelőre nem lépjük meg. Tehát a nemzetközi tarifákon túl az árrendezés jogszabályi kereteinek többi elemét most vizsgáljuk, és ezekről csak később döntünk.
- Mi a magyarázata a részleges tarifarendezésnek?
- Eredetileg úgy gondoltuk, hogy a döntéshez szükséges időpontra, május végére világossá válhat az összekapcsolási díjak kérdésében elfogadott álláspont, ez úgy tűnik, hogy a Hírközlési Főfelügyeletnél (HíF) további vizsgálódás tárgya, így értelemszerűen az árakról sem lehet dönteni. A nemzetközi összekapcsolási vagy végződtetési díjak világosak és függetlenek a magyar hatóság működésétől.
- Az informatikai tárca a telefontársaságokkal karöltve új, az internetezés elterjedését támogató csomagok bevezetését tervezi. Hol tart ezek előkészítése?
- Együtt gondolkodunk a minisztérium szakembereivel az új tarifacsomagok kialakításán, az elmúlt két hétben folyamatosan ezen dolgoztunk. Úgy tudom, hogy ebbe a munkába nemcsak a Matáv, hanem értelemszerűen az összes helyi telefontársaság is bekapcsolódik. Az a célunk, hogy közös erővel, kölcsönös kompromisszumok árán olyan internetezést segítő csomagok jelenjenek meg a piacon, amelyekkel bővíthető az internetezők köre. Az a vita, ami az elmúlt időben kialakult az internetezési lehetőségek körül, elsősorban a ma már internetezők és azon belül is a sokat internetezők körében zajlott. Én úgy tudom, hogy mind a minisztériumnak, mind nekünk az az elsődleges célunk, hogy ma még nem internetezőket, tehát új felhasználókat vonjunk be a világhálót használók sorába, vagyis lényegesen bővüljön azoknak a köre, akik rászánják magukat az internet használatára. Szerintem fontosabb probléma, hogy a nem internetezők átlépjenek az internetezők táborába, mint az, hogy a nagyon sokat internetezők helyzete hogyan alakul, hisz ez utóbbi körnek kialakult az infrastruktúrája, a feladat a bővülés további segítése.
- Elképzelhető, hogy már július 1-jétől megjelennek új konstrukciók?
- A technikailag szükséges legrövidebb időn belül megjelennek az új konstrukciók, a dátum még elég bizonytalan, mert a bevezetésük kapcsán jogi és technikai feltételeket is figyelembe kell vennünk. De biztos, hogy július 1-jéhez közeli időpontban várható az új megoldásoknak a bejelentése.
- Kovács Kálmán, az informatikai tárca vezetője a tavaly elfogadott hírközlési törvény módosítását is kilátásba helyezte. Szükségesnek tartja-e ezeket a lépéseket?
- Én a hangsúlyt a jelenlegi törvényben előírt és előttünk álló feladatok gyors végrehajtására helyezem, számtalan olyan feladat van, amit a törvény előírt és még nem jutottunk a végére. Csak felsorolásképpen: a HíF nem döntött az összekapcsolási szerződések ügyében, erre 60 napja van, ennek az utolsó napjait éljük; semmiféle lényegi előrelépés nincs a számhordozhatóság szabályozása ügyében; a szolgáltatók nem kapnak érdemleges segítséget ahhoz, hogy a közös tudakozórendszert beindítsák, ennek is vannak szabályozási-döntési feltételei, és folytathatnám a sort. Természetesen, ahogy a „törvény elkezd működni” és érdemben gyakorlati tapasztalatot lehet szerezni, elemezni kell a kialakult helyzetet, s ezek alapján - egy ilyen gyorsan változó környezetben, mint a távközlés - elkövetkezhet a törvény és a rendeletek módosítása. De még egyszer hangsúlyoznám, hogy én nem a jogszabályok azonnali, még tulajdonképpen működés előtti módosítására tenném a hangsúlyt, sokkal inkább a folyamat precíz, gyors véghezvitelére, s csak ezt követően kellene módosítani a jogszabályokat, elsősorban az európai uniós kötelezettségekkel összhangban, amelyek 2004-re jelentenek számunkra feladatot.
Diószegi József
