A rádió- és a televíziókészülékek üzemben tartási díjának ez év közepétől tervezett eltörlése a Magyar Rádió (MR) bevételének 42 százalékától, 5,3 milliárd forinttól fosztaná meg az intézményt, ha az állam más módon nem gondoskodna ennek pótlására - mondta Szadai Károly, az MR Közalapítvány elnöke a parlamenti költségvetési bizottság szerdai ülésén. Szadai szerint normatív alapon, a műsorszolgáltatási alapból kellene finanszírozni a közmédiákat. Az idén az első negyedévben csaknem 200 millió forint bevételkiesés keletkezett a rádiónál, amit az üzemben tartási díj eltörlésének bejelentése tovább növelhetett a második negyedévben. A rádió gazdálkodása kiegyensúlyozott, de fejlesztéseit csak többletforrásból finanszírozhatja. Az informatikai és digitalizációs részstratégia 1,4 milliárd forint fejlesztési igényt állapított meg. A rádió ehhez tőkejuttatást szeretne és nem hitelt. Ez utóbbi azért vetődött fel a bizottság ülésén, mert az Orbán-kormány május 15-én a rádió 2 milliárd forintos hitelfelvételéhez vállalt garanciát. (A Medgyessy-kormány ezt első ülésén visszavonta.) Szadai elmondta, hogy az említett garanciavállalás kapcsán a rádió semmiféle kötelezettséget nem vállalt az előző kormány számára. Kondor Katalin, a rádió elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézmény 1994 óta évi 12 milliárd forintból gazdálkodik, idén április végéig 4 milliárd forint költséget könyvelt el.
A Duna Televízió vezetése azonnali segítségre tart igényt egy egyszeri - minimálisan 2 milliárd forintos - forgóalap-juttatás formájában, mivel a pénzügyi egyensúlyhiány már az üzleti tervben jóváhagyott feladatai teljesítését is akadályozza - mondta Pekár István, a televízió elnöke. Az említett igény egy részét a szállítói tartozások rendezésére fordítaná, más részét tartalékokra, a fennmaradó összeget beruházásokra szánják. (Az Orbán-kormány ugyancsak egyik utolsó intézkedéseként arról határozott, hogy szükségesnek látna Duna Televíziónál egy 2 milliárd forintos tőkejuttatást, ám azt már nem tudta végrehajtani.)
Mendreczky Károly, a Magyar Televízió elnöke azzal magyarázta a televízió évek óta tartó nehéz pénzügyi helyzetét, hogy a médiatörvény negatívan diszkriminálja az intézményt. Példaként említette, hogy a kereskedelmi televíziók 1997-es megjelenése előtt évi 17 milliárd forint reklámbevétele volt az intézménynek, ami 2000-re 2,5, 2001-ben 2,4 milliárdra csökkent és idén várhatóan 2,2 milliárd lesz. Az elnök elmondta még, hogy 30 nappal meghosszabbították annak a pályázatnak a határidejét, amelyen a televízió reklámidejének értékesítésére keresnek pályázókat. A közbeszerzési eljárás végéig In Media Kft. végzi ezeket a tevékenységeket.
D. J.
Király Andrea