Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A világ növekvő energiafelhasználása számos környezetvédelmi és stratégiai problémát vet fel, ami gátolhatja a gazdaság fejlődését. Ezek megoldására olyan nemzetközi együttműködésekre van szükség, mint például a kiotói egyezmény, melyet Magyarország is aláírt. A két fő vizsgált terület a légszennyező emisszió csökkentése és a megújuló energiahordozók részarányának növelése a gazdaságban. Az Európai Unióban a megújuló energiahordozók átlagos részesedése az energetikában 6 százalékot tesz ki; Angliában például 1, míg Ausztriában 20 százalékon felüli, Magyarországon pedig 4 százalékos ez az arány. Az EU programja szerint 2010-re ezeket az arányszámokat legalább 12 százalékra kell felhozni - közölte lapunkkal Hanzély György, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakmai főtanácsadója. A legelterjedtebb alternatív energiaforrás a nap-, a szél-, a víz-, a geotermikus energia, valamint a biomassza.
A hazai megújuló energiaforrások döntő többségét jelenleg a tűzifa, az erdészeti apríték és faipari hulladék adja, hosszabb távon azonban az „energiaültetvények” aprítékának felhasználása válhat fontossá. (Idehaza évente félmillió tonnányi felesleges tűzifa keletkezik, amit az erdőgazdaságok egyelőre exportálnak. A faapríték felhasználását már megkezdték az energetikai társaságok. Az amerikai AES jelentette be elsőként, hogy kazincbarcikai erőművét több lépésben fatüzelésűre állítja át. Az ugyancsak amerikai kézben lévő Pannonpower is közölte nemrégiben, hogy kész átállítani fatüzelésre egyik egységét. (A megújuló energiaforrások között egyébként a Gazdasági Minisztérium felmérése alapján a tűzifának 70-75 százalékos a részesedése.)
Az FVM illetékese úgy véli, a források hazai alkalmazásának technikai, illetve műszaki feltételei nagy részben adottak, ugyanakkor konkrét technológiák alkalmazásához néhány területen célirányos kutatás-fejlesztési programra van szükség. Az FVM szerint ahhoz, hogy Magyarországon is elterjedjenek a megújuló energiaforrások, a beruházások legalább 50 százalékos vissza nem térítendő támogatása szükséges.
A napenergiát aktív és passzív módon lehet felhasználni. Hazánkban a napenergiát felhasználó nagy erőművek létrehozása gazdaságtalan, hőtermelésre viszont kisebb berendezések eredményesen felhasználhatók. A napenergia passzív hasznosítása során az új építésű lakóházak fűtési költségei 20-30 százalékkal csökkenthetők megfelelő építészeti kialakítással, a már meglévő családi házak esetében pedig úgynevezett napterek hozzáadásával. Az előzetes becslések szerint 2010-ig mintegy 7 ezer napház, illetve naptér-kiegészítés készülhet, ennek teljes költségigénye ötmilliárd forint körüli. A napkollektorokkal nyerhető hőenergia alkalmas épületek használati vizének, uszodák vizének melegítésére, illetve terményszárításra. Hanzély szerint mivel az aktív hasznosítás üzemeltetési támogatást nem igényel, ezért a támogatásoknak a beruházásokat kell elősegíteniük.
Bár Magyarország szélenergia-potenciálja kicsi, egyelőre ez is kihasználatlan. A szelet mint energiaforrást villamos energia termelésére vagy közvetlen mechanikai munkavégzésre lehet hasznosítani. Az országos széltérkép elkészítéséig Hanzély nem tartja valószínűnek jelentősebb beruházások beindulását. Felmérések szerint 15-20 szélerőmű megépítésre van lehetőség.
Az ökológiai és környezeti adottságok védelmében csak a helyi környezethez igazodó 1 megawatt teljesítmény alatti, úgynevezett törpe vízerőművek építésére van lehetőség bizonyos helyeken. Ezek, hasonlóan a napenergiához, üzemeltetési támogatást nem, csupán beruházási támogatást igényelnek. Magyarország geotermikus adottságai az FVM szerint kiválóak, így energiafelhasználási szempontból meleg víz előállítására, fűtésre, valamint mezőgazdasági célokra és kogeneratív fűtőművekkel hő és áram termelésére is megfelelő. Ezen megújuló energiatípus kihasználására 2010-ig mintegy 15 milliárd forint állami támogatásra van szükség.
Az EU-ban a biomassza az egyik legelterjedtebben használt megújuló energiaforrás. A biomassza közvetlen eltüzeléssel, ipari feldolgozást követően pedig motorhajtó anyagként használható fel. A szilárd biomassza eltüzelésével áram, illetve hőenergia nyerhető. Hanzély szerint azonban a villamosenergia-termelés csak akkor gazdaságos, ha a hőenergiát is hasznosítani lehet. Ezért az önkormányzati és közösségi épületek, valamint a lakosság melegvíz- és hőellátására javasolja az FVM. A szilárd biomassza a begyűjtés után közvetlenül vagy sajtolás-tömörítés után használható fel. A mező- és erdőgazdaságokban az FVM adatai szerint évente 15-20 millió tonna energetikai szempontból felhasználható hulladék keletkezik, ezek döntő hányada a felhasználás hiányában kárba vész. A versenyképesség megteremtése érdekében az előzetes adatok szerint ezen megújuló energiaforrás költségvetési támogatási igénye 2010-ig mintegy 25 milliárd forint, melyből az energiaültetvény-telepítési támogatás 5,5 milliárd.
A biodízelgyártás céljára hazánkban a növényi olajok, a használt sütőolajok jöhetnek szóba. Az FVM szerint a biodízelprogram zárt rendszerben történő indítása indokolt, kizárólag mezőgazdasági felhasználással. Jelenleg két üzem épül, ezek tapasztalata alapján lehet dönteni a biodízel további sorsáról. A versenyképesség eléréséhez szükséges a biodízel literenkénti 50-60 forintos normatív támogatása.
Bakonyi Attila
