Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- A PanTel tulajdonosainak döntése nyomán az év elején összevonták a két vezérigazgatói tisztséget, majd Horváth Pál vezérigazgató távozásával egyszemélyi vezetőjévé vált a társaságnak. Mennyire változtatta ez meg munkáját?
- Jelentős változást ez nem hozott, hisz már tavaly áprilistól átvettem a vállalat teljes operatív vezetését, s egy személyben felelősévé váltam egyebek mellett az üzleti terv teljesítésének. Ezt megelőzően - februártól, amikor a PanTel leányvállalatától, az EuroWebtől a céghez kerültem - főként a szolgáltatások értékesítéshez kapcsolódó belső feladatok irányítását végeztem. Horváth távoztával tevékenységem kiegészült a vállalat külső képviseletével, kormányzati, szabályozási, lobbi és egyéb stratégiai feladatokkal.
- Hogyan ítéli meg a távközlési piacnyitást?
- A nyugat-európai országokban lezajlott folyamatokhoz képest Magyarországon nehézkesen indult a távközlési piacnyitás. Ma már elmondható, hogy a törvény szerinti elvi határidő pillanatában, azaz 2001. december 23-án semmi sem történt. Valójában január 23. után kezdődhetett volna el a folyamat - hisz december végétől számított 30 nap után kaphatták meg a szolgáltatók a különböző engedélyeket -, ám azóta sem történt lényegi előrelépés a liberalizáció terén. Az elmúlt hónapokban leginkább a jogszabály-értelmezéssel voltak elfoglalva az érintettek, egyebek mellett arról szólt a vita, hogy a piacnyitáshoz meg kell-e várni, amíg a hírközlési döntőbizottság elfogadja a Matáv összekapcsolási referenciaajánlatát (RIO). Az elmúlt időszakban megfigyelhető a Matáv szemléletmódváltása, hisz míg korábban ragaszkodott a RIO elfogadásához, immár kész annak elfogadása előtt is tárgyalni a távközlési cégekkel a hálózatok összekapcsolásáról. Bár a PanTelnek versenytársa a Matáv és a többi távközlési cég, a társaság felismerte, hogy nem jogi csatározásokkal kell megfelelő helyzetet teremteni.
- Ennek tudható be, hogy a PanTel visszavonta a Matávval szemben a hírközlési döntőbizottsághoz benyújtott panaszát?
- A PanTel problémakezelésén túl a Matáv konstruktivitásának is szerepe volt abban, hogy végül kompromisszumok révén, kereskedelmi alapon sikerült megegyeztünk egymással, ezután okafogyottá vált beadványunk, de abban megállapodtunk, hogy a referenciaajánlat elfogadása után ahhoz igazítjuk szerződésünket. A RIO egyébként meghatározó a liberalizáció során. Ezen múlik, hogy lesz-e alternatívája a Matávnak, vagy eltűnnek a piacról az egyéb távközlési szolgáltatók. A mi célunk, hogy végül olyan RIO-t fogadjon el a testület, amely a versenyt támogatja. Ha jó referenciaajánlat mellett voksol a döntőbizottság, azzal megteremtődik a liberalizáció feltétele.
- Milyen évet zárt a társaság?
- Jól sikerült a tavalyi év, a PanTelnek sikerült bevételét több mint duplájára emelnie, vagyis a 2000-es 4,3 milliárd forint után 2001-ben 10,6 milliárd forintos forgalmat ért el - miközben augusztus óta üzemi szinten nyereséget produkál. Ebben az évben is jelentős bevételnövekedésre számít a cég. A társaság külföldi terjeszkedésének köszönhetően a bevétel 15 százaléka már e területről származik. A PanTel Romániában, Szlovákiában, Ausztriában és Szlovéniában nemzetközi bérelt vonalat üzemeltet és VoIP szolgáltatást nyújt. A cég biztos pénzügyi háttérrel rendelkezik, tavaly 80 millió euró hitelhez jutott, amit az üzleti terv és a bankok elvárásai szerint használunk fel. A PanTel annak ellenére, hogy értékesítés alatt állt, számos befektetést hajtott végre, megvásárolta a Moltelecomot s pályázott a 3,5 gigahertzes frekvenciára is. A tavalyi év során sikerült kormányzati tendert is nyernie.
Diószegi József
