Nagy valószínűség szerint még az idén közhasznú társasággá alakul az ÁPV Rt. többségi tulajdonában lévő siófoki Balatoni Halászati (BH) Rt. A kht. létrehozására elsősorban azért van szükség, mert a társaság csak így tud megfelelni az egyre inkább előtérbe kerülő és mind szigorúbb ökológiai szempontoknak. A BH az elmúlt évek során már egyre nehezebben tudta összeegyeztetni a nyereséges gazdálkodást a turisztikai és a természetvédelmi szempontokkal. Árbevétele és nyeresége folyamatosan csökkent. A feladatoknak közhasznú társaságként is csak úgy tud megfelelni, ha ehhez folyamatosan központi támogatást kap. Tölgy László, a cég vezérigazgató-helyettese megerősítette, hogy az átalakulás napirenden van, ám a döntés a tulajdonos kompetenciája, ezért annak részleteiről és időpontjáról nem kívánt nyilatkozni. A cég nem kommentálta azt az információnkat sem, amely szerint 2001-ben nem sikerült teljesíteni a kitűzött árbevételi, és a nyereségtervet. Bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, úgy tudjuk, a BH tavaly is veszteséges évet zárt.
A társaság az ökológiai szempontokat figyelembe véve őszig már nem végez nagyhálós halászatot, csupán az elöregedett busaállományt ritkítják. Az elmúlt évek alacsony vízállása rendkívül kedvezőtlenül befolyásolta a balatoni halállományt, hiszen csökkent a táplálékbázis. A horgászturizmus fejlesztésének érdekében mintegy 50 millió forintból többek között 150 tonna méretes pontyot telepítenek, s mindinkább a halőrzésre koncentrálnak. (A rabsicok évről évre egyre nagyobb, több százmillió forint értékű kárt okoznak a balatoni halállományban.)
Tovább nehezíti a több mint 300 dolgozót foglalkoztató, 445 millió jegyzett és 823 millió forint saját tőkéjű cég helyzetét, hogy továbbra sincs megfelelő színvonalú és kapacitású halfeldolgozója. Az évente átlagosan mintegy 60 vagonnyi halat exportáló társaság nettó árbevétele és nyeresége az elmúlt évek során elsősorban azért csökkent, mert a külföldi és az egyre igényesebb belföldi piacra nem konyhakész árut, hanem főként élő és fagyasztott halat szállított. Források híján nem tudták folytatni a korábban megkezdett 12, nagyrészt elavult járműből álló hajóparkjuk felújítását sem.
A 60 ezer hektáros Balatonon és az 1500 hektáros, döntően Somogyban lévő tórendszeren gazdálkodó társaság esetében arról már évekkel ezelőtt döntés született, hogy annak többségi, 75 százalékos részvénycsomagja állami tulajdonban marad, ám akkor még úgy gondolták, hogy a fennmaradó rész magánosítható, esetleg a horgászoknak átadható. Ma viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy a cég feladatainak ellátását központi forrásokból is finanszírozni kell.
Körtési Zsolt
