A Szociális és Családügyi Minisztérium (SzCsM) Hajzer Lászlót, a korábbi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrfőkapitányt nevezte ki a szociális üdültetési célokat szolgáló Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt (MNÜA) igazgató kuratórium élére - adta hírül a Népszabadság. Hajzer egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, hogy az MNÜA Hunguest Hotels-üzletrészének értékesítése mellett teszi le voksát, vagy pereskedni kíván az ingatlanok visszaszerzéséért. Az alapítvány előtt álló lehetőségek egyike ugyanis az, hogy elfogadja a Hunguest Hotelsben 51 százalékos tulajdont szerzett Arago ajánlatát, amely 9,5 milliárdot - 6,5 milliárd forint készpénzt és 3 milliárd forint értékű szociális üdülési jegyet - kínál az MNÜA 49 százalékos üzletrészéért, valamint vállalná a leromlott szállodák felújítását. A kinevezés azt is jelentheti, hogy az SzCsM a kuratórium előtt fekvő javaslatok közül nem az Arago-ajánlat elfogadását vagy a Hunguest Vagyonkezelő - és ezzel a tulajdonában lévő Hunguest Hotels-részesedés - értékesítését preferálná, hanem a Hunguest Hotels-szerződés felmondását vagy legalábbis az Arago által fizetendő ár felsrófolását szeretné elérni. A szerződés felmondásáról egyébként a Hunguest Vagyonkezelő által tavaly felkért jogi szakértők azt állapították meg, hogy hosszú és költséges pereskedés várható, és az MNÜA-nak nem jók az esélyei egy esetleges polgári per megnyerésére.
A Hunguest Vagyonkezelő három korábbi vezetője ellen - szakértők szerint nem túl szilárd alapokon álló - büntetőfeljelentést tett az alapítvány és a minisztérium. Február második felében a három gyanúsítottat az ORFK letartóztatásba helyezte - amit a bíróság másnap megszüntetett -, múlt héten pedig személyes vagyonukat zároltatta 1,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádjával. A vád alapját a korábbi Hunguest-vezetők egyetlen döntése, egy kötvényügylet képezi.
A lepusztult SZOT-szállókat birtokló, amúgy pénztelen alapítvány pénzügyi befektetőt keresett, így került a képbe a felújított budapesti munkásszállókat szállodaként üzemeltető Arago-érdekeltség, az 1997 óta tőzsdén lévő Eravis Rt. A tervek szerint a két cég, a vidéki szállodahálózattal rendelkező Hunguest és a Budapesten erős Eravis kölcsönösen tulajdont szerzett volna egymásban, és az egyesült cégnek jobbak lettek volna a tőzsdei kilátásai. Az Eravis vállalta a Hunguest-szállodák felújítását, és tulajdonrészt szerzett a Hunguest Hotels Rt.-ben, az alapítványnak és cégének, a Hunguest Vagyonkezelőnek azonban nem volt pénze arra, hogy üzletrészt vásároljon az Eravisban. Így - jelentős ingatlanfedezet híján - a hosszú lejáratú hitel szerzésére az egyetlen lehetőség az Eravis-cégcsoport által erre a célra kibocsátott 1,146 milliárd forint névértékű, 15 éves lejáratú kötvények megvásárlása volt. A kötvény kamata 24 százalék volt, ami 1996-ban nem számított magasnak. A rendőrség által mostanában felkért szakértők egyike a kamatot túl magasnak tartotta. A kamat és a jegybanki kamat közti 2 százalékos különbség 15 év alatt felhalmozódott összegéből számolta ki az 1,1 milliárd forintos kárt. Az ügylet valóságos eredményét - kárt vagy hasznot - 2013-ban az üzletrész akkori értéke és az addig kifizetett kamat különbségéből lehetne csak reálisan kiszámolni, ha az ügylet létrejönne. Ha az üzlet eddigi eredményét tekintjük, önmagában véve az sem kedvezőtlen - állította Bánáti János, a gyanúsítottak ügyvédje.
Tóth Katalin
Tóth Katalin