A NAPI Gazdaságban megjelent cikk után (NAPI Gazdaság 2002. január 24.) a parlament legutóbbi ülésszakán egy interpellációban is szóba került a Perfect Packaing Limited (PPL) off-shore cég és a Regionális Fejlesztési Holding (RFH) által alapított magyarországi Perfect cégek sorsa, a sátoraljaújhelyi gyárak jövője nem túl biztató. A vállalkozás ugyanakkor egy bejelentés nyomán a rendőrség látókörébe is került.
Sátoraljaújhelyen az elmúlt évben alapított 400-400 millió forint törzstőkével két céget, a csomagolóanyag gyártásra szakosodott Perfect Plast Kft-t ésa Perfect Pack Kft-t, a Jersey-szigeteken bejegyzett, és a kölni székhelyű Kruse & Partner GmbH érdekeltségébe tartozó PPL, valamint az RHF (NAPI Gazdaság 2001. június 26. 1. oldal). A Németországban egyik legnagyobb élelmiszeripari csomagolóanyagokat előállító és forgalmazó társaságnak számító Kruse a zempléni városban 250-300 dolgozóval műanyag-, illetve papír alapanyagú csomagolóeszközöket kívánt gyártani, főleg nagy áruházláncok számára. A cégalapítások után nem sokkal az RFH átadta kisebbségi, 25 százalékos tulajdoni hányadát leányvállalatának a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési (BAF) Kft-nek.
Bár a termelés jószerivel még meg sem kezdődött, de az első gondok a vállalkozásokkal már az elmúlt év utolsó negyedében jelentkeztek. A dolgozók ugyanis késve kapták meg pénzüket, és ez később is megismétlődött, bár januárban mindenki jussához jutott, és vélhetően februárban is ez lesz a helyzet. A parlamenti interpelláció során Keller László MSZP-s képviselő egyebek mellett azt feszegete: a magyar állami részvétellel, vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatással létrejött vállalkozásokat jegyző szindikátusi szerződés vajon hogyan fog teljesülni? Az interpellációra adott államtitkári válasz szerint valóban történtek bizonyos szabálytalanságok és törvénytelenségek, emiatt az RFH már bejelentést tett a rendőrségen, a kialakult helyzetért pedig egyértelműen a német tulajdonos a felelős.
Úgy tudjuk, hogy a szabálytalanságok és a törvénytelenségek a könyvelésben keletkeztek, a kisebbségi tulajdonos kezdeméynezésére igazságügyi szakértők segítségével megkezdték a társaságok átvilágítását.
A BAF ügyvezetője, Csuhaj V. Imre újságíróknak nyilatkozva elmondta: a súlyos likviditási gondok azért alakultak ki, mert a német partner nem teljesítette az RFH-val kötött megállapodást, a forgóeszközöket a munkához a német többségi tulajdonosnak kellett volna biztosítani, miközben az elmaradt bérek kifizetését tulajdonsi hitel formájában a BAF adta. Csuhaj szerint azonban egyetlen forint állami támogatás sem tünt el, mert az állami pénzeket csak utólagos finanszírozásra lehet felhasználni, és megfelelő garanciák hiányában le sem lehet hívni.
A német többségi tulajdonos – min ahogy azt Kurse a NAPI Gazdaságnak korábban nyilatkozta – szerint az RFH nem segítette őket támogatásokhoz, bankhitelekhez, a kialakult helyzetért tehát az RFH felelős.
Az különban biztos: patt a helyzet, termelés tulajdonképpen azóta sincs, a parlamenti interpellációra adott választ pedig a képviselő nem fogadta el.
I. S.
