A magyar vállalati szektorban a stratégiai szövetségek kétharmada termelési kooperáción alapul. Elsősorban a beszállítók és a vevők (forgalmazó vállalatok) kötnek szoros, ám a működési döntések szuverenitását meghagyó kapcsolatokat. A stratégiai szövetségek versenyelőnyhöz juttatják saját ágazatukon belül a vállalatokat, s az elmúlt években Magyarországon is mindinkább jellemzővé válik az ilyen együttműködések megkötésére szorító kényszer - derült ki a Central European Business Center (CEBC) legutóbbi konferenciájának nyitó előadásából. Fürjes Balázs tanácsadó szerint azonban a stratégiai szövetségek létrejötte után felvetődhet a kérdés, hogy a két partner termékei között lehet-e különbséget tenni. A Nissan és a Renault például korábban bejelentette, hogy 75 százalékra növeli közös alkatrészbeszerzését. Itthon meg az Opel és a Suzuki döntött egy kis családi autó közös gyártásáról.
A konferencián elhangzottak alapján az egyes üzletágak kihelyezése az utóbbi időben azért vált szükségessé, mert a vállalatok mindenáron szűkíteni kívánják tevékenységi körüket, ezzel téve hatékonyabbá működésüket. A legnagyobb kihelyezések közé tartozott például, hogy a Motorola, majd az Ericsson is a Flextronics üzemeibe telepítette mobiltelefonjainak gyártását.
Hőnyi Gyula
