Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A gazdasági bizottság bizonyos feltételekkel fogadta csak el a cementügyeket feltáró albizottságának jelentését. Így az albizottságnak újra kell tárgyalnia a zárójelentést. Mint Podolák Györgytől, az albizottság MSZP-s alelnökétől megtudtuk, a gazdasági bizottság kifogásolta, hogy a jelentésben a cementipar privatizációjának csak az 1994 és 1998 közötti időszakát dolgozták fel, holott az ágazat magánosításának jelentős része már 1990 és 1994 között lezajlott. A bizottság arra kérte albizottságát, hogy a jelentést egészítse ki. Podolák szerint a jelentés azért sem kerülhet ebben a formában a parlament elé, mert fogalmazása egyoldalú. Időközben az ügyet elindító fideszes képviselő, Horváth László visszavonta a Versenyhivatal Bécem-ügyben hozott döntésének bírósági megtámadását. Lapunk információi szerint nem kizárt, hogy a Bécem tulajdonosai is hasonlóképpen tesznek majd, s ezzel végleg lezárulhat a cementeljárás.
Úgy tudjuk, Horváth azután vonta vissza jogorvoslati kérelmét, hogy a Bécem svájci, illetve német tulajdonosai közösen a Regionális Fejlesztési Kht.-vel Bélkő Területfejlesztési Kht. néven 100 milliós alaptőkével társaságot hoztak létre (NAPI Gazdaság, 2001. december. 12., 6. oldal). A kht. megkapta a bezárt cementgyár ingatlanjait s ezenfelül 1,45 milliárd forint támogatást a Holcim AG, az E. Schwenk KG, illetve a Heidelberger AG magyarországi leányvállalatain keresztül. Ekkor nyilatkozott Horváth úgy, hogy nem pereskedik tovább, s azért küzd, hogy a térségben létrejövő ipari park fellendítse a régió gazdaságát (NAPI Gazdaság, 2001. december 14., 6. oldal).
A magyar piacon a bélapátfalvi cementgyár bezárása után négy gyár maradt meg. A hejőcsabait és a lábatlanit a svájci anyacéghez tartozó Holcim Hungária Rt., míg a vácit és a beremendit a német Heidelberger és az E. Schwenk tulajdonában lévő Duna Dráva Cement Kft. működteti.
Hőnyi Gyula
