Tavaly csak az árvíz miatt bekövetkezett károkra 1,5 milliárd forintot fizetett ki az ÁB-Aegon Biztosító, ugyanakkor az ezekre a szerződésekre befolyt díj csupán 200 millió forint. Az elmúlt négy év alatt összességében az 1,5 milliárdon felül még 2 milliárd forint kártérítést fizettek ki az árvízkárokra, miközben a beérkezett díjak ennek töredékét adták - mutatott rá Kepecs Gábor. A megnövekedett kárveszély oka - mint azt több nagy viszontbiztosító egyébként már a kilencvenes évek elején jelezte - a klímaváltozás, a felmelegedés, ami a korábbitól eltérő mennyiségű, hirtelen, nagy esőzéseket okoz, illetve az ukrajnai erdőirtás. A következmények, az utóbbi évek nagy tiszai árvizei milliárdos veszteséget okoztak a biztosítótársaságnak.
A cég 40 felső-tiszai település lakásbiztosítását mondta fel, illetve Tiszabecstől délre azoknak a háztartásoknak az otthonbiztosítását, melyek vályogházakra szólnak. A tavaly júliusban bejelentett akció összesen 12-13 ezer szerződést érint, ebből 7-8 ezret tavaly szeptemberben év végi hatállyal mondtak fel.
A biztosító két megoldás közül választhatott - mondja Kepecs. Az egyik, hogy a megnövekedett kockázattal arányos díjat állapít meg, ami az árvízveszélyes területeken 10-20-szoros díjemelést jelentett volna, vagy felmondja a szerződéseket és az érintetteknek árvízkockázatot nem tartalmazó módozatot ajánl fel. Az érintettek 25-30 százaléka élt a lehetőséggel és megkötötte az árvíz ellen nem védő, de más elemi csapások okozta károkra fizető biztosítást. A megnövekedett kockázatarányos díj megállapítása nem járható út - érvelt az ÁB-Aegon vezérigazgatója -, mivel nagy a veszélye az antiszelekció kialakulásának, mint amikor azok kötnek nagy tömegben baleset-biztosítást, akik különösen balesetveszélyes tevékenységeket űznek, s így a szokásos statisztikai módszerekkel nem becsülhető meg a kár bekövetkezte. A szakember véleménye szerint a helyzet vélhetően a biztosítás eszközeivel nem kezelhető, vagyis valamiféle állami szerepvállalásra van szükség. Példaként a holland megoldást említette, ahol a biztosítók nem szerződnek árvízkockázatra, hanem az állam vesz részt a kárrendezésben.
G. Á.
Gilyén Ágnes