Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Mol Rt. hazai olaj- és földgázkitermelésének helyzetét alapvetően meghatározó tény, hogy a hazai mezők túlnyomó többsége már életgörbéjének érett szakaszában van. A termelés ebből fakadóan évente 6-9 százalékkal csökken (kivéve a 2000. évet, amikor jelentős, mintegy 13 millió tonnára rúgó készleteket tártak fel). Az energiahordozó-készletek biztosítása érdekében a Mol Rt. bányászati tevékenységét már a cég 1991-es megalakulása óta - a hazai mezők további kutatása mellett - a külföldön fellelhető és megszerezhető készletek megszerzésének szándéka vezette.
1995-től kezdődően a Mol stratégiája egy nemzetközi kutatási portfólió kialakítására irányult. 1999 októberétől azonban stratégiát váltott a társaság: kutatási portfólióját gyakorlatilag felszámolta, ehelyett Oroszországban már kikutatott mezők, meglévő készletek kitermelésébe szándékszik betársulni.
A nemzetközi kutatási portfólió létrehozása során a Mol földrajzilag diverzifikált területeken próbált készletekhez jutni elsősorban a Közel-Keleten, a mediterrán térségben és Észak-Afrikában. Portfólióelemeinek száma 2000 elejére 13-ra nőtt, ezek összesen nyolc országban helyezkedtek el. Tavaly, a harmadik negyedévre ez két projektre fogyott, csupán Pakisztánban és Jemenben maradt a színen a magyar nagyvállalat. A kettő közül igazán ígéretesnek a jemeni mutatkozik, ahol a Molnak 70 százalékos részesedése van.
A bányászati tevékenység új fő irányának megfelelően a társaság az NK Jukosszal lépett megállapodásra, melynek keretében közösen aknázzák ki a Nyugat-Szibériában lévő Zapadno-Malobalik olajmezőt. A társulást alapvetően egy akkor életbe lépett orosz törvény tette lehetővé, amely a külföldi olajcégek előtt megnyitja az utat, hogy beszálljanak orosz olajmezők kitermelésébe, a kitermelt olaj egy részéért cserébe. A Mol számára ez a társulás mostanáig nem sokat hozott: a termelésmegosztási szerződés egyelőre nem jutott túl az orosz bürokrácia útvesztőin, a partnerek mégis reménykednek abban, hogy végre valamilyen (esetleg vegyesvállalati) formában beindul a kitermelés.
A hazai kitermelés eközben folyamatosan csökken. A Mol ugyan félévente számol be sikeres új hazai fúrásokról, ezek azonban szinte kizárólag úgynevezett szatellittelepeket - korábban már kiaknázott mezőket -, újabb fúrási technikákkal még valamelyest kiaknázható területeket jelentenek. A szakemberek szerint ez a jövőben már mindig így lesz, hiszen kevés a remény arra, hogy magyarországi terepen jelentős készleteket tartalmazó új olaj- vagy földgázmezőkre bukkanjanak.
A. A. G.
