Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A valódi hitel(kredit)kártyák magyarországi piacvezetője, a Citibank által kibocsátott kártyák száma nemrégiben elérte a 100 ezret - jelentette be a bank. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint egy év alatt megduplázódott a valódi hitelkártyák száma, s számuk 2001. június végén meghaladta a 346 ezer darabot. E növekedés a valódi hitelkártyákra - feltöltéses vagy „revolving” típusú kártyákra - vonatkozik, a charge - terheléses - kártyák száma ezzel párhuzamosan némileg csökkent. Az utóbbi is kreditkártya, tehát az ügyfélnek nem kell számlát nyitnia, és költéskor nem a saját, hanem a bank pénzét használja, de a felhasznált összeget hó végén teljes egészében vissza kell fizetnie. A forint alapú charge kártyából tavaly év végén 6428 volt forgalomban, míg idén júniusban a jegybank 6360 terheléses kártyát tartott nyilván.
A hitelkártyáknál klasszikus esetben, amikor az ügyfél a kártya egyenlegéről szóló elszámolás kézhezvételétől számított néhány napon belül teljes egészében visszafizeti a kártyával elköltött pénzt, nem kell kamatot fizetnie, ingyen használhatja a bank pénzét. A magyarországi hitelkártyák kibocsátói közül a Citibank a kézhezvételtől számított 12, a Raiffeisen Bank 7 banki munkanapig, a CIB Bank 10 napig nem számol fel kamatot, ami optimális esetben a költéstől számított 30 napos számlaértesítéssel együtt akár 42 nap is lehet. A Magyar Külkereskedelmi Bank 15 nap kamatmentes költekezést engedélyez, míg az OTP Bank C-hiteléhez társított kártyával, illetve a K&H Bank VISA hitelkártyájával ugyanez nem tehető meg kamatmentesen. A szakemberek ezért általában az OTP konstrukcióját nem is tekintik klasszikus hitelkártyának, csupán hitelkerethez rendelt készpénzkímélő eszköznek. A bankok általában a költés mindössze 5-15 százalékának visszafizetését írják elő - a CIB például 10, a Raiffeisen Bank és a Citibank 5 százalékot -, a többit az ügyfél görgetheti. Ha ezt teszi, más lakossági hitelfajtához képest is borsos árat kell fizetnie érte: a CIB Bank teljes hiteldíj mutatója (THM) kreditkártyával 34,56, a Raiffeisen Banké 35,55-44,93, a Citibanké 41,75 százalék.
Valódi hitelkártyát értelemszerűen az átlagosnál alaposabb vizsgálódás után ad a bank a kérelmezőnek. Van olyan bank, amely az igénylőlapon nemcsak az ügyfél iskolai végzettségére, rendszeres és alkalmi jövedelmére, ingatlantulajdonára, nyaralójára kíváncsi, hanem gépjárművének gyártási évére, banki kapcsolataira, bankkártyáinak típusára, munkáltatójának tevékenységi körére is kiterjed a figyelme. A bankok a betéti - debit- - kártyákkal összehasonlítva a kártyabirtokos életkorával kapcsolatban is szigorúbbak: a Citibank például Arany hitelkártyát csak a 21., a Raiffeisen Bank a 25. életévét betöltött személynek ad. A „Standard”, „Ezüst” kártyákhoz általában havi legalább 50-55 ezer forintos nettó jövedelmet írnak elő, az „Arany”, „Gold” kártyáknál ugyanez 150 ezer-170 ezer forint. Az igényléskor nem csupán az erről szóló munkáltatói vagy APEH-igazolást kell bemutatni, hanem friss bankszámlakivonatot is az ügyfél folyószámlájáról, valamint vezetékes telefonjának legfrissebb számláját is. A bankok árazásából egyértelműen kiderül, hogy elsősorban nem készpénzfelvételre, hanem kártyás fizetésre-vásárlásra szeretnék rábírni ügyfeleiket: a készpénzfelvétel ugyanis igen drága, a Raiffeisennél belföldön tranzakciónként 750 forint, a CIB-nél 3 százalék, de minimum 600 forint, a Citibanknál 2 százalék, de minimum 790 forint a díja, míg a kártyás vásárlás ingyenes.
Gilyén Ágnes
