Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Lapunk értesülése szerint kútba eshet a budapesti Ganz Gépgyár Holding (GGH) Rt. paksi beruházása, miután a helyhatóság a cég számára jelenlegi formájukban elfogadhatatlan feltételeket támasztott. Jóllehet a felek korábban szinte minden kérdésben megegyeztek, a beruházás első, 2-2,5 milliárd forintos ütemének finanszírozása viszont úgy tűnik, továbbra sem megoldott. A helyhatóság az év elején megkötött szerződésben azt vállalta, hogy a Duna-parti üzem létesítéséhez - amely három ütemben, hét év alatt épülne fel - 9 hektáros területet ad, ott az infrastruktúrát 400 millió forintos költséggel kiépíti, sőt kezességet vállal a beruházást lebonyolító és finanszírozó Ganz Paks Kft. több mint kétmilliárd forint hitelfelvételéhez.
A Ganz a beruházás első ütemének költségeit a tervek szerint a gyártás beindulása után, több részletben fizetné vissza. Az érintettek korábban megállapodtak abban, hogy a Ganz Paks Kft.-t az önkormányzati tulajdonban lévő DC Szolgáltató és Vagyonkezelő Kft., valamint a GGH birtokában lévő Ganz Sziget Kft. hozza létre 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A társaság alaptőkéjét később a finanszírozási igényeknek megfelelően 50 millió forintra kívánják emelni (NAPI Gazdaság, 2001. július 24., 5. oldal).
A hitelfelvétel biztosítékaként a budapesti cég két - VIII. és XIII. kerületi -, összesen legalább 4,8 milliárd forint piaci értékű fővárosi ingatlanának eladás utáni értékét ajánlotta fel a helyhatóságnak. A helyhatóság gazdasági bizottsága a lehetőségeket mérlegelve kikötötte, hogy a GGH a következő tíz évben az ingatlanokat további jelzáloggal nem terhelheti, s nem is adhatja el azokat a képviselőtestület hozzájárulása nélkül. Hegyháti József, a GGH stratégiai igazgatója ezt a feltételt nevetségesnek tartja: a céget nem kötheti önkényesen gúzsba a paksi önkormányzat. Hegyháti közölte az önkormányzattal, illetve az ügyet tárgyaló gazdasági bizottsággal, hogy hitelkeretük növelésére akár a piaci viszonyok változása miatt is bármikor szükség lehet, s társaságuk a beruházás megvalósításához más városoktól is kapott már ajánlatot.
Tovább növelheti a beruházás körüli bizonytalanságot, hogy időközben kiderült, az üzem kezdetben csupán 45-50 helyi és térségbeli állástalannak kínálna munkát, míg a többieket más cégektől csábítanák át. (Az elsősorban acélszerkezeteket, atomerőművi és környezetvédelmi berendezéseket, valamint uszályokat gyártó, kikötővel is rendelkező üzem a teljes beruházást követően 700 dolgozót foglalkoztatna.) Ettől függetlenül a helyhatóságnál is úgy vélik, tovább kell folytatni a tárgyalásokat a GGH-val. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatnak valószínűleg el kell fogadnia a budapesti cég feltételeit.
K. Zs.-R. Zs.
A Ganz a beruházás első ütemének költségeit a tervek szerint a gyártás beindulása után, több részletben fizetné vissza. Az érintettek korábban megállapodtak abban, hogy a Ganz Paks Kft.-t az önkormányzati tulajdonban lévő DC Szolgáltató és Vagyonkezelő Kft., valamint a GGH birtokában lévő Ganz Sziget Kft. hozza létre 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A társaság alaptőkéjét később a finanszírozási igényeknek megfelelően 50 millió forintra kívánják emelni (NAPI Gazdaság, 2001. július 24., 5. oldal).
A hitelfelvétel biztosítékaként a budapesti cég két - VIII. és XIII. kerületi -, összesen legalább 4,8 milliárd forint piaci értékű fővárosi ingatlanának eladás utáni értékét ajánlotta fel a helyhatóságnak. A helyhatóság gazdasági bizottsága a lehetőségeket mérlegelve kikötötte, hogy a GGH a következő tíz évben az ingatlanokat további jelzáloggal nem terhelheti, s nem is adhatja el azokat a képviselő-testület hozzájárulása nélkül. Hegyháti József, a GGH stratégiai igazgatója ezt a feltételt nevetségesnek tartja: a céget nem kötheti önkényesen gúzsba a paksi önkormányzat. Hegyháti közölte az önkormányzattal, illetve az ügyet tárgyaló gazdasági bizottsággal, hogy hitelkeretük növelésére akár a piaci viszonyok változása miatt is bármikor szükség lehet, s társaságuk a beruházás megvalósításához más városoktól is kapott már ajánlatot.
Tovább növelheti a beruházás körüli bizonytalanságot, hogy időközben kiderült, az üzem kezdetben csupán 45-50 helyi és térségbeli állástalannak kínálna munkát, míg a többieket más cégektől csábítanák át. (Az elsősorban acélszerkezeteket, atomerőművi és környezetvédelmi berendezéseket, valamint uszályokat gyártó, kikötővel is rendelkező üzem a teljes beruházást követően 700 dolgozót foglalkoztatna.) Ettől függetlenül a helyhatóságnál is úgy vélik, tovább kell folytatni a tárgyalásokat a GGH-val. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatnak valószínűleg el kell fogadnia a budapesti cég feltételeit.
K. Zs.-R. Zs.
