csökkenhetnek a költségek, megnő a fogyasztói elégedettség, nő a márkahűség, és ezzel a piaci teljesítménye is növekszik. A minőségbiztosítási rendszert azonban nem csak piaci szereplők, hanem kormányok (pl. a malajziai kormány) és más szervezetek is alkalmazzák.
1987-es bevezetése óta az ISO 9000 rendszer sokat változott. Az 1994-es verzió több, mint 20 szabványt és dokumentumot tartalmazott. A túl sok dokumentum azonban zavaró volt a felhasználók számára, így az ISO 9000:2000 szabványcsalád már csak négy alapvető szabványból áll (ISO 9000, ISO 9001, ISO 9004, ISO 19011). Az új ISO 9001 célja olyan minőségmenedzsment rendszer kialakítása, amely képes fogyasztói igények kielégítésére és fogyasztói elégedettség javítására. Jelentős strukturális változtatásokat hajtottak végre, és nagyobb hangsúlyt helyeznek a felső vezetés szerepére. Új követelmény a fogyasztói elégedettségről kapott információk folyamatos monitorozása. Az ISO 9004 ilyen értelemben túlmegy ezen, az összes érdekelt fél elégedettségének javításával.
Többféle minőségbiztosítási rendszer létezik, egyes iparágak, például az autóipar (QS 9000), vagy az élelmiszeripar (HACCP), nem elégedett meg a túlságosan általános ISO 9001 rendszerrel, hanem létrehozta saját minőségbiztosítási rendszerét. A QS-nek az autóiparban komoly szerepe van, s míg az ISO "statikus" rendszer, addig a QS "dinamikus", tehát a fejlesztésre is hangsúlyt helyez.
A TQM (Total Quality Management - Teljeskörű Minőségbiztosítás) alapvetően nem szabványokra épül, hanem egy olyan strukturált minőségügyi rendszer, amelynek végső célja a vevők kielégítése. Főként az USA vállalatai között népszerű. Szakértők szerint említést kell tenni a "Minőségi Díj" modellekről is, amelyek fontos eleme a vállalatok önértékelése.
