BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Jelenleg Buda a legkeresettebb

Az elemzők szerint a következő másfél-két évben várhatóan 200 ezer négyzetméternyi új irodaterülettel bővül a budapesti irodapiac, ezzel szemben csupán 130 ezer négyzetmétert sikerül majd bérbe adni. Jelenleg a budapesti irodaberuházások több mint fele Budára összpontosul. A peremkerületekben még jelentős kiaknázatlan lehetőségek rejlenek.

2001. november 5. hétfő, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az év első felében megfordult a trend, s a beruházók az építendő budapesti irodaházak több mint felét, 57 százalékát (szemben a tavalyi 39-cel) már Budára tervezik. Ennek egyik oka, hogy a frekventáltabb pesti - főleg belvárosi - telkek elfogytak, illetve jelentősen megnőtt az áruk. A másik szempont, hogy Budán több kerületben még kiaknázatlan lehetőségek vannak. Ezzel együtt az év második negyedében az újonnan épült „A” kategóriás irodák átadása alig haladta meg az első negyedévi arányt.
A második negyedben 37 ezer négyzetmétert adtak át, derül ki a Budapesti Ingatlantanácsadók Egyeztető Fórumának jelentéséből. Ezzel együtt azonban komoly, 28 százalékot meghaladó üresedési ráta tapasztalható például a Budapest belvárosában található irodaházakban. Ebből arra lehet következtetni, hogy az igénylők egy része a csekélyebb forgalmú budai övezetekben keres irodát.
A nagy ingatlan-tanácsadó társaságok gyakorlatilag nem tartják számon a vidéken épülő, illetve átadott irodákat, holott a hírek szerint a vidéki nagyvárosokban is egyre több az irodaépület-beruházás. Ezt jelzi, hogy az építőipari óriások is sorra alakítják projektvállalataikat vidéken.
A következő másfél-két évben Budapesten várhatóan 200 ezer négyzetméterrel bővül a jelenleg 1,26 millió négyzetméteres irodaállomány - derült ki a Jones Lang LaSalle felméréséből. Az ingatlan-tanácsadó cég adataiból kiderül, hogy tavaly az új irodaterületek mintegy 70 ezer négyzetméterrel haladták meg a bérbe adásokat, amivel az üresedési ráta átlagosan 18,5 százalékra ugrott. Az év első negyedében több mint 50 ezer négyzetméter „A” kategóriás irodaterületet adtak át, és további 175 ezer négyzetméter épül. A jó elhelyezkedésű, modern irodaépületekben a legmagasabb bérleti díj havonta 38 német márka négyzetméterenként, ez a központi területeken átlagosan havi 27-38 márka, a kevésbé frekventált helyeken pedig 19-27 márka. Az elmúlt években megfigyelt bérletidíj-csökkenés várhatóan a következő években is folytatódik majd (NAPI Gazdaság, 2001. június 13., 8. oldal).
A GKI Gazdaságkutató Rt. által végzett felmérésből kiderül, hogy a fővárosi irodapiacon változás várhatóan annyi tapasztalható majd, hogy a különböző cégek inkább nagyobb alapterületű irodákat kívánnak bérbe venni. A nagy szolgáltató társaságok pedig sorra szorulnak ki az agglomerációba, ahol olcsóbb az irodaterületek havi bérleti díja. A másodosztályú irodapiac kihasználtsága is csökkent, ez jelenleg 71 százalék. Az ingatlanfejlesztők véleménye szerint a bérleti díjak csökkenése miatt csak akkor lehet nyereséget elérni a piacon, ha az irodák bérlői már az ingatlan felépítése előtt megkötik szerződéseiket a beruházókkal (NAPI Gazdaság, 2001. október 1., 19. oldal).
B. A.

Bakonyi Attila
Bakonyi Attila

Ez is érdekelhet