Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Október első péntekjén rendezte a Magyar Védelmiipari Szövetség az ágazat lehetőségeiről szóló konferenciát és az idén ismét lesz Conversion and Defence (C+D) hadiipari szakkiállítás Magyarországon. Mindez fordulópontot jelezhet a magyar hadiipar számára. Mely területek fejlődhetnek a jövőben a legerőteljesebben?
- A NATO-csatlakozás és a magyar honvédség katonai beszerzési programjai a magyar hadiipar azon cégei számára jelentenek lehetőséget, amelyek beszállítóvá válhatnak. Elsősorban a híradás- és műszertechnikai területek, a járműipar, valamint a lokátortechnika fejlődése várható, de vonatkozik ez a hagyományosabb területekre is, mint a fegyver- és lőszergyártás, illetve az egyéni felszerelések előállítása. A C+D kiállításra várhatóan azok a cégek mennek el, amelyek perspektívát látnak maguk előtt. A Magyar Védelmiipari Szövetség abban a fázisban, amikor a jövő lehetőségei körvonalazódtak, szükségesnek tartotta az ipar, a kormányzat és a külföld képviselőinek találkozóját. Hasonló, de kétoldalú vagy egyes csoportok közötti találkozó már többször is volt, de olyan rendezvény, amelyen mindhárom fél együtt volt jelen, most először valósult meg, és ezúttal a leginkább prosperáló területek képviselői mutatkoztak be.
- A hazai hadiipar ma árnyéka egykori önmagának. A kibocsátás töredékére esett vissza, csökkentek a beruházások. Milyen volt a hadiipar fénykorában és milyen ma?
- Magyarország a Varsói Szerződésen (VSZ) belüli munkamegosztásban az elektronikai területet vállalta fel. Az 1988-as hadiipari kibocsátás 67 százaléka származott ebből. A termelési együttműködések mára nullára zsugorodtak. Valamennyi VSZ-országnak lényegesen nagyobb hadiipara volt a jelenleginél, de a terület a legtöbb országban a szövetség széthullása és a rendszerváltás után is nagyobb támogatást kapott. Magyarországon viszont kiesett a piac az ágazat alól, s ezzel együtt a vállalatok elvesztették polgári piacaikat is, részben a KGST szétesése miatt, részben mert nem kurrens termékeket állítottak elő. Így a Gödöllői Gépgyár kivételével az összes vállalat vagy csődbe ment, vagy felszámolási eljárás indult ellene. Ám ha volt egy jó üzleti terv, akkor egy-egy divízió tovább élhetett. Ilyen volt a Mátra Vidéki Fémművek, amely előbb MFS Magyar Lőszergyár Kft.-vé, majd a privatizáció után MFS 2000 Magyar Lőszergyártó Rt.-vé alakult át. A nyolcvanas években az ipari termelésből az ágazat 1,5 százalékkal részesedett, mára ez a tizedére esett vissza. Az 1988-as 20 milliárd forintos, azaz 400 millió dollárt elérő árbevétel 80 százaléka exportból származott. Ebből 65 százalék rubel-, 15 százalék dollárelszámolású volt. Az ágazat teljesítménye a 90-es évek közepére 3,5 milliárd forintra csökkent, mára pedig az iparág a 6000 milliárdos ipari árbevételből 10 milliárd forint körüli összeget produkál, s ennek 40 százaléka származik exportból. A hadiipari cégek a kilencvenes évek közepi második krízishullám után már a piacnak megfelelő méretűre zsugorodtak. Jelenleg elsősorban a honvédség Szovjetunióból származó eszközeinek javítására vannak megrendelések. A keleti exportkapcsolat pedig mára Nyugatra tolódott.
- A jövőben milyen lehetőségek nyílhatnak meg a hazai védelmi szektor cégei előtt?
- Az elmúlt 10-12 évben világszerte egyharmadával csökkent a fegyverkezésre fordított pénz, ezért kapacitásfelesleg alakult ki. Ugyanakkor ezen a területen nem járható út a termelés kihelyezése és valószínűtlen külföldi ipari üzemek magyarországi megtelepedése ellentételezés (offset) nélkül, ami pedig segíthetné a magyar haditechnikai exportot is. Stratégiai cél a hadiipari árbevétel 60-70 milliárdra emelése. Ennek növekedési üteme azután a gazdaság remélt növekedési ütemével kell hogy megegyezzen. Erre akkor van esély, ha a magyar hadiipar nyugati irányban integrálódik. Másként egyetlen külföldi cég sem lenne hajlandó például sugárzásmérőt rendelni a Gamma Művektől, vagy bármi mást Magyarországról. A NATO-csatlakozással növekedtek a költségvetési források, a haderőreform értelmében pedig 2006-tól kezdődően jelentősebb lesz a haditechnikai eszközpark fejlesztése. A pénzt programfinanszírozással kell felhasználni. A magyar hadiipar fellendítésére tizenöt eszközt dolgozott ki a kormányzat, s ezek jó része mögött nemcsak törvények és határozatok, hanem pénz is áll.
- A kutatás-fejlesztés (K+F) mire számíthat? Ez a terület ugyanis a hosszú távú versenyképességet biztosíthatja, ám költséges és hosszú ideig tart, mire eredményt produkál. A Gazdasági Minisztérium szeptemberben pályázatot hirdetett hadiipari technológiakorszerűsítő beruházások támogatására. Mit takar ez a felhívás, milyen cégek jelentkezését várják, illetve milyen feltételeknek kell megfelelni?
- A recesszió éveiben újra felfutott a K+F; reálértékben csak kissé növekedett a támogatás, de a csökkenő termeléshez képest az aránya magas lett. A korábbi fejlesztések műszakilag jók voltak, de a piacuk elveszett. A VSZ megszűnése utáni katonai doktrína meghatározta a fejlesztések irányát. A parlament 1996 elején elengedett mintegy 650 millió forintnyi bennragadt kutatási összeget, mert az állam által megrendelt fejlesztéseket nem követte sorozatgyártás. A későbbi K+F egy része pedig a NATO-csatlakozás miatt vesztette értelmét, ezért mintegy 450 millió forintot ismét elengedtek. Ilyen volt a repülőkön használt idegen/barát felismerő rendszer, amelyet idehaza is kifejlesztettek, de végül egy amerikai eszközt rendszeresítettek a gépeken. A tartozás elengedése a finanszírozási rendszerből adódik, ugyanis a társaságok a K+F-re adott összegeket nem végleges, hanem visszterhes támogatásként kapják. Az a koncepció, hogy a cégek ugyanannyit fordítsanak K+F-re, mint amennyit az államtól kölcsönként kapnak.
A második felszámolási hullám után a vállalkozások vezetői rájöttek, hogy csak a piaci igényeknek megfelelő fejlesztéseket szabad elindítani, így volt év, hogy csupán három projekt indult, ma azonban már jobb a helyzet. A jövőben Magyarországon négy-öt kutatóbázisnak és bennük egyenként 10-12 kutatónak lenne helye. Magyarországon valódi magas szintű, high-tech technikai fejlesztések is lesznek. Ma már azonban a polgári K+F is olyan jelentőssé vált - különösen az információtechnológia területén -, hogy a hadseregek által alkalmazott számos eszköz innen származik. A GM által meghirdetett pályázat célja stratégiai érdekű hadiipari technológiakorszerűsítő beruházások támogatása, ezen keresztül hozzájárulva a NATO-tagságból eredő kötelezettségek teljesítéséhez. Ugyancsak cél a foglalkoztatás, az export és a hozzáadott érték növelése.
- A hadiipar jobbára ma is állami kézben van. Várható-e privatizáció ebben az ágazatban?
- A négy HM- és a két ÁPV Rt.-tulajdonban lévő hadiipari cég közül ez utóbbiaknál, azaz a Fégarmy Fegyvergyártó Rt.-nél és a végelszámolás alatt lévő MM Speciális Rt.-nél várhatóan bekövetkezik a privatizáció. A HM-cégeknél azonban addig nem lesznek szakmai befektetők, amíg a tartós többségi állami tulajdon előírás. Legfeljebb pénzügyi befektetők - például kockázati tőketársaságok - jelenhetnek meg, de várhatóan ez sem lesz jellemző. A szakmai befektetők számára egy kisebb mértékű állami részesedés megmaradása azonban egyfajta biztosítékot jelentene.
Vigh György Zsolt
