Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jó ütemben halad az MFB-hez került 12 agrártársaság privatizációja, eddig nyolc cég megvásárlására hoztak létre társaságot a munkavállalók, s ezekkel az MFB szerződést is kötött a vállalatok értékesítéséről - mondta lapunknak Tarnóczi László, az MFB szóvivője. (A munkavállalói cégek megalakítása már csak a Gödöllői Tangazdaság Rt., a Hidashát Mezőgazdasági Rt., a Szarvasi Agrár Rt. és a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt. esetében van hátra.) A részvényeket még nem forgatták át, a magánosítás befejezése a jövő év elejére várható.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a munkavállalói részvételre előírt legalább 70 százalékos arány az egyes agrártársaságok dolgozóinak részvételére vonatkozik.
Az MFB tehát csak akkor köti meg a munkavállalói társasággal a privatizációs szerződést, ha az adott cégben az állami agrártársaság dolgozóinak legalább 70 százaléka alapító részvényesként tulajdont szerez. Ennek ellenkezőjére egyébként eddig nem volt példa, általában az állami gazdaságok dolgozóinak 80-85 százaléka vett, illetve vesz részt a privatizációban. A magánkézbe adás további feltétele, hogy a munkavállalói társaságban csak olyan személyek lehetnek - közvetlenül vagy közvetve - alapító részvényesek, akik egyidejűleg az állami agrártársaság dolgozói is, azaz nem munkavállaló nem szerezhet részvényt.
A 12 állami gazdaságnál az ÁPV Rt.-től történő átvételt megelőzően összesen 114 igazgatósági és felügyelőbizottsági (fb) tag volt, az átvételt követően ez a létszám 113 főre csökkent. A 114-ből 47 fő - valamivel több, mint 41 százalék - helyett választottak meg új igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagot. A megválasztott 47 személyből 30 az MFB, illetve a bankcsoport munkavállalói közül került ki, az MFB alkalmazottai azonban a privatizációban nem vesznek, nem is vehetnek részt. Ezt azért tartotta fontosnak közölni a szóvivő, mert a kormány 2045/2001. (III. 14.) számú határozatának 5/b pontja alapján a társaság munkavállalóin túl a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelőbizottsági tagok is részt vehetnek az állami agrártársaságok magánosításában. A szóban forgó agrártársaságoknál vezető tisztséget betöltő MFB-munkavállalóknak ugyanakkor elsődleges feladata a magánosítás lebonyolításának elősegítése. A privatizáció után - társaságonként egy-egy felügyelőbizottsági tag kivételével - az MFB munkavállalói tisztségükről lemondanak - tette hozzá Tarnóczi.
A 12 állami gazdaság közül egy esetében, a Szarvasi Mezőgazdasági Rt.-nél történt vezérigazgató-váltás. Fentiek alapján 2001 januárját követően társaságonként átlagban 1,4, a 12 társaságnál pedig összesen 17 olyan személyt választottak meg igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagnak, aki egyidejűleg jogosult a privatizációban is részt venni.
A kormány 2045/2001. (III.14.) számú határozata alapján az MFB Rt. 12,69 milliárd forint értéken, térítésmentesen vette át az állami agrártársaságokat az ÁPV Rt.-től, s a hivatkozott kormányhatározat 5/c pontja alapján a magánosításnak ugyanezen az értéken kell történnie. Erre való tekintettel külön vagyonértékelés nem készült. Ennek megfelelően az egyes társaságok jogi, illetve gazdasági átvilágítására sem került sor, hiszen - az MFB érvelése szerint - az eladási ár adott volt, a vevők pedig az állami gazdaságokat alaposan ismerik, hiszen a vevő társaságok részvényesei csak e gazdaságok munkavállalói közül kerülhetnek ki.
László Levente
