Évről évre dinamikusan - bár kissé csökkenő ütemben - nő a Magyarországon kibocsátott bankkártyák száma. Az MNB adatai szerint 2000 végén 4 468 394 bankkártya volt forgalomban, 16 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A közép-kelet-európai térségben Magyarország az ezer főre jutó kártyaszám alapján a múlt év végén a harmadik helyen állt.
A kártyák közel 64 százaléka Europay, 33 százaléka Visa védjeggyel volt ellátva, mintegy 3 százalékuk pedig a bankok saját védjegyét viselte (ezek kizárólag a kibocsátó ATM és POS hálózatában használhatóak). Elenyésző mennyiségben jelen voltak a magyar piacon az Amex és a Diners kártyák is, ezekből összesen 6428-at tartott nyilván az MNB.
A bankkártyák 94 százaléka továbbra is betéti (debit) kártya, de majdnem duplájára emelkedett és arányát tekintve elérte a 6 százalékot a hitel (credit) és a terhelési (charge) kártyák száma is. A kereskedők védjegyével is ellátott, úgynevezett co-branded kártyák száma összességében továbbra sem jelentős - arányuk 1 százalék alatt maradt -, bár egy év alatt a háromszorosára nőtt, ami annak tulajdonítható, hogy két új, kizárólag ilyen kártyák kibocsátására szakosodott pénzintézet is megkezdte működését. A hivatalos kiadások fedezésére használható vállalati (business) kártyák száma tavaly másfélszeresére, 74 ezerre nőtt, arányuk azonban még így sem érte el a 2 százalékot.
Tavaly megjelentek - co-branded kártyaként - az első olyan bankkártyák, amelyeken a mágnescsík mellett egy EMV szabványnak megfelelő chip is található, a chipeket azonban egyelőre csak pontgyűjtésre, illetve tagsági nyilvántartásra használják. A magyar piacon is van már virtuális kártya, amelyet internetes vásárlások kiegyenlítésére használnak.
A magyarországi kártyahasználat tavaly 2329 milliárd forintot tett ki. A hazánkba látogató külföldiek 4,8 millió alkalommal használták kártyáikat 146 milliárd forint értékben, ennek 56 százaléka volt készpénzfelvétel. A magyar bankok által kibocsátott kártyákkal végzett tranzakciók száma 103,5 millió volt, a forgalom értéke pedig 2231 milliárd forint, aminek 98 százaléka belföldön realizálódott. A magyar kártyatulajdonosok havonta két tranzakciót bonyolítottak le, átlagosan 21 547 forint értékben, s száz műveletből 81 készpénzfelvétel volt. A Magyarországra látogató külföldiek ugyanakkor csak százból 45 alkalommal használták kártyájukat készpénzfelvételre, a többi esetben árut vagy szolgáltatást fizettek ki. Továbbra is fennáll tehát a különbség a magyar és külföldi kártyabirtokosok kártyahasználati szokásai között, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy külföldön a magyarok is sűrűbben vásárolnak bankkártyával (a határokon túl száz kártyahasználatból csupán 30 volt készpénzfelvétel). Bár Magyarországon a Europay logójú plasztiklapocskák vannak túlsúlyban - közel kétszer annyi van belőlük forgalomban, mint a Visából -, a magyarok az utóbbiakat gyakrabban használják külföldön, a Visa a tranzakciószámot és a forgalmat tekintve is vezet.
A hazai bankkártyaüzletág jellegzetessége, hogy bár több mint 20 pénzintézet van jelen, az ágazat erősen koncentrált mind a kibocsátott kártyák számát, mind a forgalomból való részesedést illetően. A piac 87 százalékát öt hitelintézet uralja, egy, az OTP Bank közülük is domináns: a legnagyobb magyar hitelintézet által kibocsátott bankkártyák száma június végén megközelítette a 2,9 milliót, ATM-eken, valamint POS terminálokon lebonyolódott forgalma 2001 első félévében 925,5 milliárd forint volt.
B. Zs.
Barna Zsuzsa