A Szerencsejáték Felügyelet (SzF) adatai szerint tavaly 107,3 milliárd forint árbevétel származott a magyarországi szerencsejátékokból, és a szervezők összesen 35,1 milliárd forint adót fizettek be a költségvetésbe. (Ebből a játékadó 29,1 milliárd, a személyi jövedelemadó 6 milliárd volt.) Sibinger Mártának, az SzF elnökének tegnapi beszámolójából kiderült még, hogy a bevételek növekedése - a múlt évi 34,4 milliárdos forgalom 40 százalékkal magasabb az 1999. évinél - főleg a pénznyerő automaták üzemeltetéséből származott. Az e területen működő vállalkozások játékadó-befizetése elérte a 16,3 milliárdot, ami az SzF adatai szerint nem kevesebb, mint 104 százalékos növekedés. Ennek magyarázata elsősorban az, hogy tavaly februártól egységesen 45 ezer forintra emelkedett az országosan csaknem 38 ezer nyerőautomata üzemeltetése utáni befizetési kötelezettség, amit 1000-1100 cég teljesített.
A szerencsejáték-piac meghatározó cége továbbra is a Szerencsejáték Rt., amely a múlt évben mintegy 64 milliárd forint árbevételt ért el (NAPI Gazdaság, 2001. július 7., 1-4. oldal), ezen belül a sorsolásos játékokból 52 milliárdot. Az SzF tavaly 10 574 ellenőrzést végzett, és 716 - ebből a pénznyerő automatásokra vonatkozólag 408 - szankciós határozatot hozott, összesen 85 millió forint bírságot szabva ki. Ezt az összeget maradéktalanul befizették a szervezők, hiszen a jogszabályok szerint engedélyük forog kockán, ha tartósan hátralékuk van.
Sibinger Márta lapunknak elmondta, hogy az SzF véleményezte a szerencsejáték-törvény tervezett módosításának szövegét, amelyről információi szerint várhatóan az idei őszi parlamenti ülésen döntenek. Ismeretei szerint a törvénymódosítás egyebek mellett rendezné a VLT-rendszerű nyerőautomaták üzemeltetését, szabályozná az interneten folyó szerencsejátékokban való részvételt, valamint aktualizálná az ajándék-, illetve pénznyeremény-sorsolások meghirdetésének és lebonyolításának feltételrendszerét. Szakmailag egyetértenek azzal a javaslattal, hogy a játéktermek reklámjaikban se használhassák a kaszinó szót, ezenkívül korlátoznák a szerencsejáték-piacon a lottó elnevezést is. Idén az előzetes számítások szerint a tavalyinál 20 százalékkal több adóbevétel folyhat be a szerencsejáték-szervezőktől a költségvetésbe.
Bubrik Gáspár
