Július végéig élt az a Szabadság híd rendbehozatalára vonatkozó pénzügyi ajánlat, amelyet a hidat eredetileg - még 1982-ben - felépítő Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezetgyártó (Ganz Acélszerkezet) Rt. és a jugoszláv Mostogradnija készített el. Ezzel a 15 évet meghaladó, kedvezményes kamatozású hitelt és a magyar kormány finanszírozási segítségét is tartalmazó ajánlattal nem foglalkoztak a jugoszláv illetékesek. Ennek egyik oka lehet, hogy az Európai Unió 62 millió eurót ígért a koszovói háborúban lebombázott híd helyreállítására; a Politika című belgrádi napilap értesülései szerint ebből 22 milliót szánnának a folyómeder tisztítására, a többit a hídépítésre. Az uniós ígéretek azonban egyelőre csak a hírek között szerepelnek, tényleges lépésekről még nem tudnak a munkálatokban érdekeltek, holott a jugoszlávok teljesítettek bizonyos - egyebek mellett politikai - feltételeket, amelyekhez kötötték a finanszírozást.
A jugoszlávoknak egyébként azért sem sürgős az állandó hidak helyreállítása, mert a pontonhidak fenntartása jó üzlet: az azokat keresztező járművek után tonnánként 1 márkát kérnek, ami - tekintettel a területen áthaladó hatalmas tranzitforgalomra - nagy bevételt hoz.
A Ganz Acélszerkezet Rt. által jugoszláv területen épített 16 dunai, tiszai és vasúti híd mindegyike kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedett a háborúban. Ezeket valószínűleg a magyar társaság hozhatja majd rendbe. A Ganz-gyárnak nagy esélye van a Szabadság híd helyreállítására - állítja a belgrádi Politika. Ebben reménykedik a gyár cégvezetése is. Szivássy Gábor, a Ganz Acélszerkezet Rt. pénzügyi és gazdasági vezérigazgató-helyettese bízik abban, hogy a hazai beruházásokból (például az esztergomi, a szekszárdi és a polgári hidak építéséből) kimaradt Hídépítő Rt.-vel a jugoszláv megbízatások teljesítésében együtt tudnak majd működni. Igaz, előfordulhat, hogy a kiírandó nemzetközi pályázatban kikötik a helyi vállalkozók bevonását.
R. Zs.
