Egyelőre nincsenek részletes információk arról, hogy a gyakorlatban hogyan kell majd megfizetniük az utasokat Ausztriába vagy az országon át szállító magyar autóbuszos cégeknek azt a többletadót, amit november 1-jétől vezetnek be. Az adó kiszámításakor az Ausztriában megtett kilométer-mennyiség és a szállított utasok számának szorzatát 0,6 schillinggel kell megszorozni. A megtett kilométerek számát fölfelé kell kerekíteni. A rendelet szerint kétféle módon fizethető majd meg az adó, az egyik esetben az Ausztriába utasokat rendszeresen szállító autóbuszos cégek negyedévenként jelenthetik járataik adatait, s ez után 10 százalék átalányt kell leróniuk. Az egyedi autóbuszos túrák esetében pedig az osztrák utakat igénybe vevők a határ átlépésekor vámpapírt töltenek ki, s az országból való kilépéshez kell az adót megfizetniük.
Egy Ausztriában 100 kilométert megtévő, 40 személyt szállító busszal számolva az adó mértéke 60 schillinget, azaz csaknem 1200 forintot tesz ki.
Az osztrák lépés nem diszkriminatív, hanem egy korábbi kedvezményes állapot megszüntetése, s a módosítás megfelel az unió jogforrásainak, amelyek átvételét Magyarország is vállalta - tájékoztatta lapunkat a Pénzügyminisztérium illetékese. Értesülésünk szerint a magyar kormány az uniós csatlakozásra történő felkészülés jegyében hasonló lépést tervez Ausztriával szemben, ám ennek időpontját nem sikerült megtudnunk.
Karmos Gábor, a mintegy kétezer fuvaros céget tömörítő Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestületének szervezet-igazgatója a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy az adófizetést eredetileg tavasszal vezették volna be az osztrákok, ám maguk is kezdeményezték a magyar közlekedési tárcánál, hogy - az autóbuszos cégek korábban megkötött szerződéseire hivatkozva - kérjék az osztrák fél méltányos magatartását és halasszák el a tervezett időpontot. Ebben partner volt a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium gépjármű-közlekedési főosztálya, s vélhetően az osztrák fél elfogadta a magyarok érvelését, hogy a nyári utazásokat már lekötő utasokra utólag már nem háríthatják át a többletköltségeket, a buszos társaságoknak pedig nincs annyi tartalékuk, hogy mindezt magukra vállalják.
A naponta 20-30 különféle méretű autóbuszra megrendelést fölvevő Bus-Trans-Fair Közlekedési Szolgáltató (BTF) Kft. által végzett előzetes számítások szerint az Ausztriában novembertől érvénybe lépő adóztatás kilométerenként 20-60 forinttal növeli a költségeket, amelynek alapösszege - az autóbuszok befogadóképességétől függően - jelenleg 200-240 forint között alakul. (Például a 60 forintos összeg emeletes buszokra érvényes.) Jakus Imre, a BTF egyik társtulajdonosa és ügyvezető igazgatója kérdésünkre éves átlagban százra becsülte azoknak az autóbuszoknak a számát, amelyek érintettek lehetnek az adófizetésben azt követően, hogy átlépik a magyar-osztrák határt. Szalai Piroska, az IBUSZ főreferense lapunknak elmondta, hogy a többletköltségeket kénytelenek lesznek áthárítani utasaikra. Ugyanezen a véleményen van Megyeri Mária, a Budapest Tourist kereskedelmi igazgatója is.
A Pénzügyminisztérium szerint nem felel meg a valóságnak az a sajtóhír, miszerint Ausztria felmondta a közúti áruforgalommal kapcsolatos Magyarországgal meglévő megállapodást. Az osztrák fél a közúti áruforgalomhoz kapcsolódó illeték eljárásról szóló megállapodást mondta fel 2001. július 1-jével. Azóta a magyar fuvarozók a napi 80 schilling helyett 110-et fizetnek úthasználati illeték címen. A két ország közötti, még 1961-ben megkötött megállapodáshoz kapcsolódó, idei évre vonatkozó kormányrendeletet ebben a helyzetben indokolt visszavonni - javasolja a pénzügyi tárca, amely hamarosan dönt arról, hogy az ügyben milyen további lépéseket javasol a kormány számára. Az említett kormányrendelet a határon átmenő áruforgalommal kapcsolatos illetékeljárásról szóló jogszabály módosítása, amely 2001 decemberéig lenne érvényben a két ország között.
B. G. - D. J. - H. Z.
