A kormány július 20-ai határozatából pontosan kirajzolódik, hogyan sikerült úgy megoldani a Postabank (Pb) átadását a Magyar Posta Rt.-nek oly módon, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon. Vagyis úgy, hogy formálisan ne sérüljenek az értékpapírtörvény (épt.) vállalatfelvásárlási szabályai, gyakorlatilag mégis apport révén juthasson hozzá a bankhoz a Posta. A határozatban lefektetett menetrend szerint haladéktalanul be kell fejezni a Pénzügyminisztérium (PM) kezelésében lévő összes Pb-részvény vagyonkezelésbe történő átadását a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (KöViM) részére.
A KöViM a kezelésébe került részvényekből annyit apportál a Postába, hogy annak tulajdoni részesedése a 33 százalékot elérje (a Posta maga is rendelkezik egy mikroszkopikus nagyságú részesedéssel). A részvények értékelésével a minisztériumnak könyvvizsgálót kell megbíznia.
A Postának a többi részvény megvásárlására nyilvános vételi ajánlatot kell tennie, ez ugyanis az épt. szerint kötelező, ha nyilvános társaságban valaki 33 százalékot meghaladó mértékű tulajdont akar szerezni. Az összességében 99,97 százalékos állami pakettból azonban csak 0,07 százalék - névértéken mintegy 14 millió forint értékű - kerül ily módon a Posta tulajdonába. A kormányhatározat ugyanis kimondja: a nyilvános vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidőn belül az egyéb állami tulajdonosok (az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Magyar Villamos Művek Rt., a Magyar Államvasutak Rt., a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. és a Szerencsejáték Rt.) adják el részvényeiket a Postának. A maradék állami részvényeket a KöViM a nyilvános vételi ajánlat eredményes lezárása után apportálja a társaságba. Erre az épt. lehetőséget ad, ugyanis kimondja: ha a nyilvános ajánlat során nem ruháztak át minden részvényt, de az ajánlattevő átlépte a 33 százalékos küszöböt, a további befolyásszerzéshez már nem szükséges újabb vételi ajánlatot tennie.
Az ÁPV Rt. portfóliójában lévő részvényekkel kapcsolatban a kormány úgy rendelkezett, hogy ebből július 31-ig 2 milliárd forint névértékűt át kell csoportosítani a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz (KVI). Ez a privatizációs szervezet közlése szerint még nem történt meg, mert végrehajtásához további kormánydöntések szükségesek, de ezek még nem születtek meg. A KVI-nek 632,228 millió forint névértékű részvényt az apportálás kapcsán megállapított értéken szeptember 30-ig térítésmentesen át kell adnia a Postának.
A Magyar Postának szeptember végéig ki kell dolgoznia a Pb reorganizációjára, informatikai fejlesztésére, tevékenység- és termékszerkezet-váltására, létszámgazdálkodására, továbbá az ezek végrehajtása révén elérhető vagyonszaporulat mértékére vonatkozó üzleti, pénzügyi tervét, a Postabankkal egyeztetve. A Postának munkaszervezetén belül elkülönült, önálló hatáskörű szervezeti egységet kell kialakítania, megfelelően kvalifikált szakemberekkel az érdekeltségébe kerülő társaságok szakszerű irányítására - tartalmazza továbbá a határozat.
B. Zs.
