A magyar parlament őszi ülésszakán téma lesz a Paksi Atomerőmű (PA) Rt. élettartamának meghosszabbítása, bár ehhez nem szükséges a képviselők jóváhagyása. Az atomenergia hazai ellenzői mihamarabb bezáratnák az erőművet, mondván: az öregedő blokkok a jövőben egyre sűrűbben okozhatnak bajt (lásd a nemrégiben történt kábeltüzet) és nem érdemes őket feljavítani, újat meg végképp nincs értelme építeni, hiszen ezt - úgymond - Európában sehol sem teszik.
Kétségtelen, hogy Nyugaton is megoszlanak a vélemények az atom békés célú felhasználásáról. A gyakorlatban viszont a legtöbb ország az atomenergia-termelés fenntartását vagy csak nagyon fokozatos leépítését tervezi. Még az atomenergiát eddig hangosan ellenző német zöldek is beletörődnek a meglévő erőművek élettartamát megnyújtó beruházások elkerülhetetlenségébe, Franciaországban pedig az iparvállalatok hosszú távú áramszerződésekkel támogatják ezeket az energiatermelőket. Németországban és Skandináviában, ahol egyébként magánkézben vannak az atomerőművek, a kialakuló páneurópai piacon az energiafaló iparvállalatok - saját érdeküktől vezérelten - sorra megkötik hosszú távú áramvásárlási szerződéseiket az erőművekkel, köztük az atomerőművekkel is. (Idehaza a Magyar Villamos Művek Rt. éppen az árampiac felszabadítására hivatkozva nem köt ilyen szerződéseket.)
Loyola de Palacio, az EU energiabiztosa mellesleg az idén több fórumon is hangsúlyozta: az atomenergia az európai energiapaletta megkerülhetetlen színe, amellyel a távolabbi jövőben is együtt kell élnünk.
(NAPI)
Regős Zsuzsa