Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2000 novemberében született kormánydöntés alapján hamarosan a zalavári és sármelléki önkormányzat tulajdonába kerülhet az ország második legforgalmasabb légibázisa, a sármelléki volt szovjet katonai repülőtér. A kabinet döntése szerint a debreceni és a ferihegyi repülőtereken kívül ezt kell regionális nemzetközi légikikötővé fejleszteni, földrajzi elhelyezkedése miatt. A jelenlegi tulajdonos ÁPV Rt. már előkészítette a vagyonátadást, amit várhatóan augusztusban bonyolítanak le. A mintegy 400 hektáros terület és a rajta található 186 felépítmény ingyenes vagyonjuttatással kerül a repülőteret 1995 óta működtető helyhatóságok tulajdonába.
A leendő tulajdonosok úgy tudják, hogy a légibázis korábbi terheit is át kell vállalniuk, és nem egyértelmű, mekkora teherrel kell számolniuk, ha birtokon belülre kerülnek. Kerényi Éva, az ÁPV Rt. kommunikációs ügyvezető igazgatója szerint a térítésmentes átadásra vonatkozó kancellária-állásfoglalásnak megfelelően az önkormányzatok által átvállalandó terhek meghatározásánál a tulajdonba adásig kifizetett költségek az ÁPV Rt.-t, az utána esedékessé váló kiadások pedig az önkormányzatokat terhelik.
Az ingatlannal kapcsolatos egyéb problémákra, így a folyamatban lévő perre is a privatizációs szervezet hívta fel az önkormányzatok figyelmét - emlékeztetett Kerényi -, a helyhatóságok egyszer sem tekintették meg a peranyagot.
Az ÁPV Rt. perben áll azzal a Micromatica Holdinggal, amelynek a Balaton Airport Kft. nevű cége a kilencvenes évek elején működtetni kezdte a repülőteret. A Micromatica az elvégzett beruházásokért mintegy 300 millió forintot követel a tulajdonostól. A helyiek azt hangsúlyozzák, hogy az ÁPV Rt. azt szeretné, ha az önkormányzatok átvállalnák a pert, Kerényi viszont azt emeli ki, hogy a terhek (így a per) átvállalását a kormányhatározat írta elő, ezért ez nem az ÁPV Rt. elhatározásán múlik.
Az önkormányzatok úgy látják, hogy a légibázis közel 200 ingatlanjának földhivatali nyilvántartása rendezetlen, a vagyonkezelő viszont határozottan cáfolja, hogy az ingatlan-nyilvántartásban tisztázatlanok lennének a repülőtér tulajdoni viszonyai. A szervezet valóban nem kapott a földmérők által készített épületfeltüntetési vázrajzot, ez azonban mindegyik volt katonai ingatlannál így van - állítja Kerényi Éva -, mivel a honvédségnél titkossági okból nem készítenek ilyen rajzokat. Mindazonáltal a rajz hiánya nem akadálya a repülőtér birtokba adásának, azt az önkormányzatoknak kell elkészíttetniük a tulajdonba vételt követően.
Az érintett önkormányzatok úgy tudják, hogy a szovjet csapatok kivonulása óta nem készült például felmérés arról, hogy a több száz hektáros területen milyen mértékűek a környezeti károk, s ezek elhárítása mennyibe kerülhet. Kerényi Éva szerint viszont a privatizációs szervezet 1996-ban megbízta a Környezetgazdálkodási Intézetet az átvett ingatlanok környezetvédelmi, vegyvédelmi és tűzszerészeti állapotának ellenőrzésével. A sármelléki repülőtérnél csak a vegyi védelmi mentesítést kellett elvégezni, ami 1997-ben meg is történt. Kerényi úgy tudja, hogy 1994 novemberétől mostanáig nem érte újabb szennyezés a repteret, ám ha lett volna ilyen, az önkormányzatoknak tájékoztatniuk kellett volna a vagyonkezelőt, hiszen ők a felelősek a létesítmény kezeléséért és üzemeltetéséért.
A repülőteret az 1994-ben 10 millió forintos törzstőkével alapított Zalavár-Sármellék Airport Kft. üzemelteti; a két érintett önkormányzat tulajdonában lévő társaság ügyvezető igazgatója, Zóka István a vagyonátadás részleteit nem kívánta kommentálni, ám azt elmondta, hogy a késlekedés nem csak a légibázis működtetői, hanem az egész nyugat-dunántúli idegenforgalom és üzleti élet számára hátrányos. Amíg a tulajdonosváltás nem történik meg, a repülőtér fejlesztése érdekében sem központi forrásokra nem tudnak pályázni, sem befektetőkkel nem tudnak érdemben tárgyalni. Ennek ellenére a forgalom növekedése önmagáért beszél - tette hozzá Zóka -, 1999-ben 8500, tavaly már 10 200 utast fogadtak. Az idei első félévben pedig az elmúlt év azonos időszakához képest 45 százalékkal többen érkeztek Sármellékre, többek között Svájcból, Németországból és Oroszországból, charterjáratokkal. Az év végéig 15 ezres utaslétszámmal kalkulálnak. A növekvő árbevétel és utaslétszám ellenére a légibázis működése egyelőre veszteséges, döntően az infrastrukturális hiányosságok miatt. (A közelmúltban központi források segítségével nem a regionális szerepkörű Sármellékre, hanem egy másik dunántúli, csak füves kifutópályával rendelkező repülőtérre telepítettek korszerű, elektronikus leszállító rendszert.)
Egy tanulmány szerint egy minden tekintetben európai színvonalú légibázis kiépítéséhez 10 milliárd forintra lenne szükség - mondta el az ügyvezető igazgató. Az új tulajdonosok a fejlesztést több ütemben szeretnék megvalósítani. Mintegy 600 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy a légibázis rossz időjárási és látási viszonyok között - télen és éjszaka is - működhessen, illetve, hogy rendelkezésre álljanak a fogadó- és kiszolgáló- épületek is. Segítséget jelent ugyanakkor, hogy az idei főszezontól az LRI átvette a repülőtér légi forgalmának irányítását, ami jelentős költségmegtakarítás az üzemeltetőnek, a Gazdasági Minisztérium pedig a turisztikai célelőirányzatból biztosítja a vámszervek működését.
Az ügyvezető szerint, ha a két önkormányzat tulajdonába kerül a terület, a fejlesztéshez szükséges pénzt több forrásból is előteremthetik, túl a központi és az uniós támogatásokon. A jelenlegi mintegy 400 hektáros területből a repülőtér működtetéséhez csupán 200 hektárra van szükség, a többi értékesíthető - feltéve, hogy a ÁPV Rt.-vel ilyen megállapodás születik - , például ipari park is kialakítható. Az is elképzelhető, hogy a tulajdonos önkormányzatok a repülőteret a működtető cégbe apportálják, megkönnyítve a további tőkebevonást. Az említett területek és a cég iránt már most is nagy az érdeklődés - tette hozzá Zóka. Az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója ugyanakkor hangsúlyozza: a térítésmentes vagyonátadásnál az eladásra vonatkozó tilalmat, illetve az erre vonatkozó garanciákat a kormány határozta meg. Az ÁPV Rt. elemi érdeke egyébként, hogy minél előbb megszabaduljon a vagyonkezelési költségektől - közölte lapunkkal az ügyvezető igazgató.
K. Zs.-R. Zs.
