Még a rendszerváltás előtt, 1989 végén született az az adóigazgatási eljárásról szóló minisztertanácsi rendelet, amely először szabályozta a pénztárgépek használatát. A rendelet meghatározta azt is, hogy milyen típusú berendezések hozhatók forgalomba az országban, és milyen adatokat kell tartalmaznia a gépnaplónak. 1990-ben jött létre az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) mellett működő, s azóta tevékenységét kibővítő, ma Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottság (OPTTB) névre hallgató szervezet. A bizottság feladata, hogy előkészítse a forgalmazott gépek típusengedélyeinek kiadásával, a forgalmazás, az üzembe helyezés és szervizelés engedélyezésével kapcsolatos döntéseket. (Az engedélyeket az APEH elnöke adja ki.)
Hajdu Miklósné bizottsági elnök, az APEH főosztályvezetője fordulópontként 1994-et említette, mivel ettől kezdve a vállalatok, vállalkozók csak pénztárgéppel, illetve taxaméterrel tehettek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek. Azóta születtek ugyan a technikai fejlődéssel és a piaci követelmények változásával, szigorodásával összhangban lévő módosítások, alapjában azonban nem változtak a szabályok. Újdonság például, hogy két éve visszavonható az adott gépekre vonatkozó szervizelési jog.
A berendezések lelke a memóriaegység, amely az adatokat tárolja. Ezek cseréjét tavaly már csak annak a felhasználónak engedélyezték, akinek a gépe bizonyos minőségi feltételeknek megfelel. Másoknál inkább az új gép vásárlását tanácsolják. Gépet egyébként már 67 ezer forint plusz áfa áron lehet venni, a csere tehát - az ellenkező állításokkal ellentétben - nem elérhetetlen. Jelenleg 151 engedélyezett típusból lehet választani.
R. Zs.
Regős Zsuzsa