Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A múlt héten Deutsch Tamás sportminiszter egy kerekasztal-beszélgetésen 1500 milliárd forintra becsülte az olimpia megrendezésének költségeit. Deutsch egyelőre nem állt elő az Ifjúsági és Sportminisztériumban (ISM) folyó szakértői számításokkal, lapunkat úgy tájékoztatta, hogy azokat július elején hozzák nyilvánosságra. Egyelőre nem tudható, lesz-e jelentkezési díj - mondta. Szakértők szerint az előkészítés is több milliárd forintba kerül; a sportminiszter leszögezte, hogy az ISM ezeket a meglévő költségvetési forrásokból fedezi. Tisztázta: az esemény házigazdája Budapest lenne, a kormány pedig teljes körű gazdasági és jogi garanciákat nyújtana az olimpia megrendezéshez. Szerinte három terület fejlesztése szükséges a „vonalas infrastruktúráé” (távközlés, közlekedés), a turizmusé és a sportingatlanoké. A kormány szerint a költségek harmadát a magánszféra fedezhetné, a központi pénzek hátteréül pedig - az akkorra már biztosra vett európai uniós csatlakozást alapul véve - jelentős mértékben az Európai Unió strukturális alapjai szolgálnának. Korábbi tapasztalatok szerint komoly bevételi forrást jelent a többmilliónyi látogató mellett a közvetítési jogok értékesítése is.
A stadionok, illetve az olimpiai falu helyszínről eddig több latolgatás is napvilágot látott. Deutsch hangsúlyozta, hogy ezeknek közel kell lenniük egymáshoz. Az egyik variáció szerint a sportlétesítményeknek a Népstadion és környéke adna helyt, az olimpiai falu a Hungexpo területén lenne, a vásárváros pedig Lágymányosra költözne. Más vélemények szerint ez a terület kicsi, s a falu céljára például Észak-Pesten a XV. kerület lehetne megfelelő. Lehetséges helyszínként emlegetik még a Szentendrei-, a Lupa-, illetve a Hajógyári-szigetet, Aquincumot, illetve Pest külső, beépítetlen térségeit, sőt Budapest 100 kilométeres körzetében az agglomerációt is.
Az olimpiai számok közül a vitorlásversenyek külön feladatot jelentenek: Deutsch kérdésünkre, miszerint szóba jöhet-e színhelyként az Adriai tenger, ezáltal Horvátország mint társrendező, kifejtette, a lehetőségek között ez is szóba jöhet, de a Balaton sem elvetendő ötlet.
A nyári játékok ürügyén régóta előkészített fejlesztési terveket húztak elő. A kormány például engedékenyebbnek mutatkozik a főváros által tervezett 4-es metró ügyében, igaz, más útvonaljavaslattal. Felvetődött két északi híd, valamint az M0-s körgyűrű befejezése, a Ferihegyi 2 C és a 3-as repülőtér megépítése, illetve egy a szentendrei és a csepeli HÉV-et összekötő, a Duna alatt átvezetett, egyébként a felszínen vezető vasút, továbbá a HÉV-vonalak felújítása. Gy. Németh Erzsébet, a fővárosi MSZP-frakció vezetője szerint az elkészült tervek mintegy 1000 milliárd forintos közlekedési fejlesztést irányoznak elő az elkövetkező 10 évben. Manninger Jenő, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium államtitkára alapvetően előkészítettnek nevezte a várost a fejlesztésekre.
Az utóhasznosításról egyelőre kevés szó esik, de elméletben mindenki egyetért azzal, hogy csak azt kell megépíteni, ami mindenképpen szükséges, amit lehet, a meglévő létesítményekben - konferenciaközpontokban, kiállítási csarnokokban - kell megrendezni.
Demján Sándor, az ingatlanberuházásairól ismert TriGránit Rt. elnöke lapunknak kijelentette: szívesen részt venne a szükséges stadionok megépítésében, a Hivatásos Labdarúgó Liga elnökeként azonban futball-létesítmények építésétől távol tartaná magát. Demján-beruházásban épül például a Nyugati pályaudvart és a Ferihegyi repteret összekötő felszíni gyorsvasút, amit szintén az olimpia megrendezésének egyik alapvető feltételeként említenek.
Marnitz István
