A Postabank tegnap megtartott éves rendes közgyűlésén a többségi részvényes állam képviselői új igazgatóságot és fb-t választottak. Az új vezérigazgató Hegedűs Gyula, a Magyar Posta elnöki főtanácsadója lett, az igazgatóság elnöke Madarász László maradt. Az igazgatóság tíz tagja közé Hegedűsön kívül a Posta négy további vezető tisztségviselőjét, illetve igazgatósági tagját választotta be a többségi tulajdonos. A fb elnöke Csillag László, az Ecostar Könyvvizsgáló Kft. elnöke, további nyolc tagja közül pedig ketten - Futó István APEH-elnökhelyettes és Orosz János egyetemi tanár - a Magyar Posta Rt.-nek is igazgatósági, illetve fb-tagjai. Terták Elemér, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint a Pénzügyminisztérium, a Gazdasági Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal május végéig dönt a Postabank jövendő tulajdonosáról és üzleti stratégiájáról, a tegnapi döntések azonban sejteni engedik a kormány szándékait.
A bank távozó vezetése az elmúlt évet sikeresnek értékelte, annak ellenére, hogy a 331 milliárd forint mérlegfőösszegű pénzintézet adózás előtti eredménye 342 millió, mérleg szerinti eredménye 177 millió forint volt. A mérlegfőösszeg évközbeni csökkenését a bank tudatosan vállalta, hogy ezzel csökkentse a torz mérlegszerkezetből adódó veszteségeket, másrészt a negatív imázs miatt is bekövetkezett ügyfélvesztést, a folyamat azonban a második félévben megfordult - mondta Auth. Az alacsony jövedelmezőséget a leköszönő vezérigazgató a következőkkel indokolta. A korábbi vezetés által kialakított mérlegstruktúrában a források 40 százalékát a postán forgalmazott Kincstári Takarékjeggyel versengő papíralapú betétek, az eszközök 40 százalékát pedig a konszolidációs állampapírok tették ki. A bank ezért a forrásoldalon a postai hálózatban folytatott verseny és a kockázati felár miatt nem mehetett az állampapírhozamok alá, míg az eszközoldalon nem érhetett el az állampapírhozamoknál jobb eredményeket. A legnagyobb forrástétellel szemben tehát a mérlegben egy hasonló hozamú eszköztétel állt, így a tartalékolás miatt keletkező veszteség és a Postának fizetendő jutalék, valamint a saját költségek miatt veszteséget termelt. Tavaly ezt a papíralapú betétek csökkentésével és a kockázatmentes, de alacsony hozamú eszközök kiváltásával mérsékelte a bank. A konszolidáció során kapott Workout- és Reorg-kötvények visszafizetéséből, a PK Bank tőkeleszállításából, valamint az örökölt „kényszerportfólió” egyéb, kamatot nem termelő eszközeiből származó veszteséget, illetve elmaradt hasznot a bank vezetése 3,8 milliárd forintra becsüli. A HTCC hiteleinek szindikálásával, valamint a 6,5 milliárd forint értékű per lezárulásával az 1998 előtt keletkezett „kényszerportfólió” 2000-ben 36,7 milliárd forinttal csökkent, fedezettségi szintje azonban továbbra is magas, 37,8 százalék. A „tiszta portfólió” állomány viszont 30,5 milliárd forinttal nőtt, a céltartalék fedezettségi szintje pedig a bankszektor átlagánál kedvezőbb 2,1 százalékra csökkent. A kezdeti időszakot jellemző jelentős ügyfélvesztést sikerült megfordítani és 7 százalékos portfóliónövekedést elérni. A portfólió minősége is javult, az 1998-as 21,4 százalékos céltartalékolási szint 8,7 százalékra csökkent a teljes banki befektetési állományban.
Auth hangsúlyozta, hogy a bank 40 milliárdos saját tőkéje megvan, és a banknak nincs céltartalékhiánya, ezt igazolja az auditáló Ernst & Young korlátozó záradék nélküli könyvvizsgálói jelentése. Ugyanakkor az OTP a felvásárlási ajánlat előtt átvilágította a Postabankot és 25 milliárdos árajánlatot tett, amit azzal indokolt, hogy további céltartalék képzésére van szükség. Auth szerint az árajánlat csak azt jelenti, hogy a Pb ennyit ért volna meg az OTP-nek.
Tóth Katalin
Tóth Katalin