Az emlékezetes Kalasnyikov-ügy 1990 szeptemberében kezdődött, akkor vette fel a kapcsolatot magyarországi partnereivel a zágrábi székhelyű Astra állami fegyverkereskedelmi vállalat. A magyar honvédség 1990. október 9-én azzal bízta meg a TKV-t, hogy export-bizományosi konstrukcióban 10 ezer géppisztolyt és 20 millió géppisztolylőszert adjon el, amely megbízás október 31-éig volt érvényben. A géppisztolyokat és több mint hárommillió lőszert ki is szállítottak Horvátországba, 1,89 millió dollár értékben. A tranzakció során az Astra Brit-Virgin szigeteken bejegyzett off-shore cége, a Freeburn Company Ltd. a svájci Banque Paribas-n keresztül utalta át a pénzt a TKV-nak a Magyar Hitelbank Rt.-nél vezett számlájára. A horvátok a következő szállítmány, 17 millió lőszer ellenértékét, 985 ezer dollárt is átutalták. Az időközben kitört belpolitikai botrány miatt a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma október 31-én visszavonta az egyedi exportengedélyeket, a vád szerint azonban Miklós Tibor vezérigazgató a kérdéses összeg visszafizetését megtiltotta. A TKV-nak ily módon - a Freeburn Co. Ltd. első fizetésre felszólító levelének keltétől - 153 ezer dollár kamatfizetési kötelezettsége keletkezett, melyet a hat éve fizetésképtelennek nyílvánított vállalat felszámolója 1995-ben elismert.
A tegnapi tárgyaláson elhangzott: Miklós Tibornak tudomása volt arról, hogy a vállalat pénzállománya 1991 nyarától jelentősen csökkent, s ezért az összeget a likviditás javítására felhasználták. Az 1992. december 31-ei záráskor rendkívüli bevételként lekönyvelték, ez azonban csak technikai lépés volt, amelynek eredményeként a TKV 1992-es mérlege a többmilliós veszteség helyett nyereséget mutatott. Miklós cáfolta a vádakat, elmondta: az üzlet lebonyolításába nem folyt bele, mindent helyettese és a gazdasági igazgató intézett. Ő, úgymond, az ügy mellék-, nem pedig főszereplője volt, a gyakorlati munkát beosztottjai végezték, akik viszont nem tájékoztatták. A vád tárgyává tett 985 ezer dollár teljes mértékben elkülönült a korábbi szállításoktól, hiszen erre már nem létezett megfelelő hatósági exportengedély. Ilyen körülmények közt akkor követett volna el bűncselekményt, ha visszautalja a pénzt annak a Freeburnnek, melynek tulajdonosairól semmit sem lehetett tudni. A cég 1991 márciusában, májusában és szeptemberében igényelte vissza a pénzt, ám a magyar fél semmi információval nem rendelkezett róluk.
A következő tárgyalás jövő szerdán lesz, akkor a gazdasági minisztérium egykori politikai államtitkárát, Bogár Lászlót hallgatja meg Szebeni László bíró.
Drávucz Péter
