Fizetési meghagyást küldött az MVM a hat áramszolgáltatónak (Édász Rt., Démász Rt., Dédász Rt., Titász Rt., Elmű Rt., Émász Rt.), mert azok nem fizették ki a befogadott előszámlák teljes értékét január közepén - jelentette be Katona Kálmán, az MVM elnök-vezérigazgatója. Szerinte ugyan nem kötötték meg az idei rövid távú szerződéseket az áramszolgáltatókkal, de ez korábban sem volt bevett gyakorlat, s a villamosművek a már leszállított árura (áramra) bocsátott ki előszámlát, amelyet nem lehet kifogásolni, hiszen az a szolgáltatók adatközlésén alapul.
Katona hozzátette: az a tény, hogy a hat áramszolgáltató egyidejűleg lépett fel az MVM Rt. ellen és mintegy kétmilliárd forintot visszatartott a számla kiegyenlítésénél, kartellszerű fellépésre utal, ezért a villamosművek azt fontolgatja, hogy a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul.
Lapunk kérdésére Katona elmondta: a tárgyalásokban bíznak, ezért egyelőre várnak a versenyhivatali beadvánnyal.
A kartellszerű együttműködést bizonyítja Katona szerint, hogy az MVM-hez eljutott levelek szinte szó szerint megegyeztek, csupán az aláírók voltak mások, s a fizetések elmaradása is ugyanolyan arányú volt. (Az egyik áramszolgáltató olyan ügyetlenül járt el, hogy a többieknél arányaiban nagyobb összeget tartott vissza, így 300 millió forintot egy nappal később utalt a át az MVM-nek.)
A villamosművek a történtek ellenére továbbra is szállít áramot partnereinek, illetve teljesíti kifizetéseit az erőműveknek. Katona szerint felvetődött a fizetés leállítása, elsősorban a Mátrai Erőmű esetében. Ez a létesítmény annak az RWE AG-nak a tulajdonában van, amely a fővárosi Elműben is érdekelt. Az MVM a fizetések korlátozása helyett a bankhitelt választotta, ez azonban többletkiadást okoz a cégnek.
Az MVM elnök-vezérigazgatója szerint felül kellene vizsgálni a társaság részvényeinek felére vonatkozó privatizációs terveket, miután a magánosított áramszolgáltatók egységes, kartellszerű fellépése bizonyítja: szükség van egy állami kézben lévő MVM-re. Csak ez teheti teljesen biztonságossá a fogyasztók ellátását, és így elkerülhetővé válhat a Kaliforniában kialakult helyzet, ahol korlátozásokat kellett elrendelni az áramszolgáltatásban. Katona szerint Magyarországon nem következhet be hasonló helyzet, mert a magyar villamosenergia-rendszerben 25-35 százalékos tartalékkapacitásokat kötött le az MVM.
A NAPI Gazdaság értesülései szerint Konrad Kreuzer, a több területi áramszolgáltató cégben érdekelt E.ON Hungária Rt. igazgatósági elnöke nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyalt a gazdasági miniszteri árrendelet hatásairól. (Ezt az E.ON AG-nál nem kívánták sem cáfolni, sem megerősíteni.) A lobbizás nem lehetett túlzottan hatékony, mert információink szerint időközben a német nagykövetséget is felkérték a közvetítésre az ügyben.
Egy tavaly decemberben született gazdasági miniszteri rendelet értelmében az áramszolgáltatók a tavalyihoz képest az idén januártól 12 százalékkal drágábban jutnak hozzá a villamos energiához, miközben a kisfogyasztói árak mindössze 6 százalékkal emelkednek idén - ezt a különbséget tették szóvá a szolgáltatók. Az MVM még nagyobb veszteséget kénytelen elkönyvelni, hiszen a tavalyinál 19 százalékkal drágábban tudja megvenni az áramot az erőművektől, miközben a saját árait csak 12 százalékkal emelhette. (Ez utóbbit érzékelik a regionális áramszolgáltatók.) Az MVM-nek mindez körülbelül 55 milliárd forintos veszteséget okoz, amelyből csupán 15 milliárdot tud saját erőből kigazdálkodni.
Az MVM országos, a területi szolgáltatók pedig helyi monopóliumok. Katona Kálmán szerint a törvényhozók szándéka az volt, amikor privatizálták a regionális szolgáltatókat, hogy ne egyetlen kézbe kerüljön a hat cég, s ezért a mostani összefogás sem kívánatos az MVM-vezető szerint. Katona hozzátette: az áramszolgáltatók mostani fellépése sajátos módon erősíti az MVM helyzetét, bizonyítja, hogy a privatizáció milyen helyzeteket teremthet, vagyis kiszolgáltatottá válhat az állam és a fogyasztó is a magáncégeknek. Ebben az esetben - ha a szolgáltatók a rendeleteket nem tartják be - az MVM nagyon fontos eszközzé válhat az állam kezében, ezért át kellene gondolni a villamosművek privatizációját.
Az Electricité de France (EdF) szerint az áramszolgáltatók helyi szinten fogtak össze, nem a külföldi tulajdonosok összehangolt akciójáról volt szó, amikor a hat regionális cég nem fizette ki a januári előszámlák összegének 12 százalékát az MVM-nek. Az EdF-nél úgy látják: a tulajdonosok és a többi befektető együttes akaratát fejezte ki, hogy megtették ezt a lépést. Ezt az állítást támasztja alá lapunk információja is, miszerint a szolgáltató cégek vezetése a tulajdonosok döntése alapján kezdeményezte az MVM-mel szembeni keményebb fellépést, a szolgáltatók ugyanis többször is kezdeményeztek egyeztetést a nagykereskedő céggel, mind ez idáig eredménytelenül. A tulajdonosok remélik, hogy egy-két héten belül tárgyalások kezdődnek.
Sz. I. M.
