Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Budapest Bank leánycége, a BÉB Rt. 1991-ben kötött megállapodást az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatallal adminisztratív szolgáltatások nyújtására, amelyet 1995-ben felmondtak. A nyilvántartásokból máig nem derült ki pontosan, hogy mennyi kárpótlási jegyet használtak fel, vontak be, illetve értékesítettek a másodlagos piacon, s mennyi van még forgalomban.
A BÉB ellen két pert is indítottak - a kárpótlási hivatal és az ÁPV Rt. -, s maga a cég is viszontkeresetekkel élt. Az eredeti perérték mintegy 48 milliárd forint, most azonban már csak mintegy 1 milliárd forintnyi érték vitatott.
Lapunk úgy tudja, a BB stratégiai tulajdonosa, a GEC tavaly peren kívüli megegyezést kezdeményezett, mert szerette volna lehívni a BB állami tulajdonú részvénypakettjére vonatkozó vételi opciót, nem akarta azonban, hogy nyitott ügyek maradjanak. A megegyezés szakértők szerint az államnak is előnyös volna, ugyanis a ráháruló perköltség az eredeti perérték után több milliárd forintra rúgna, ha veszítene. A végső költségviselő ugyanakkor pernyerés esetén is az állam lenne, a BB privatizációs szerződésében vállalt garanciális és szavatossági kötelezettségek miatt. A megegyezést nehezíti, hogy az államháztartási törvény nem teszi lehetővé, hogy az állam bármilyen követeléséről lemondjon.
A NAPI Gazdaság úgy tudja, hogy miután a kárpótlási jegyek ügye politikai kérdés is, a végső szót a kormány mondja ki. A vonatkozó előterjesztés tudomásunk szerint az Igazságügyi Minisztériumban (IM) készül. Az IM-ben lapunk érdeklődésére csak azt közölték, hogy kormányülés előtt, munkafázisban érdemi információt semmiről nem adhatnak.
A jelenleg 19,337 milliárd forintos jegyzett tőkéjű Budapest Bankban az államnak még közel 24 százalékos - névértéken 4,596 milliárd forint - részesedése van, amire a GEC-nek a privatizációs szerződés szerint 2001. május 15-éig van opciós vételi joga. A dollárban kiegyenlítendő vételár számításának módját előre meghatározták. Lapunk információja szerint a szeptember végi mérlegadatok alapján a pakett ára mintegy 6,2 milliárd forint lett volna, ami hozzávetőleg 135 százalékos árfolyamnak felel meg. A Pénzügyminisztérium a BB 1995. decemberi privatizációjakor azzal számolt, hogy 2001-re a bank saját vagyonának értéke megháromszorozódik, s ugyanígy nő az állami tulajdonhányad értéke is, ily módon folyó áron 14 milliárd forint feletti bevétel is elérhető. A várható vételár ennél jóval kevesebb. Igaz, a GEC sem lehet maradéktalanul elégedett befektetésével, ugyanis az ezredfordulóra már reálértéken legalább 15 százalékos tőkearányos nyereséget várt a leánybanktól, ami nem teljesült. Ezért persze legfeljebb magának tehet szemrehányást, tekintve, hogy 1996-tól egyedül gyakorolta a menedzsmentjogokat.
Az opció lehívására legkorábban az éves mérleg elkészülte után lehet számítani. A GEC 27 százalékos részesedéséhez szeretné megvásárolni a mellé 1995 végén pénzügyi befektetőként társuló EBRD-t (32 százalék) és a kisbefektetőket (17 százalék) is.
A stratégiai tulajdonos ezt már tavaly bejelentette. Lapunk úgy tudja, a GEC a múlt nyáron a felügyeletnek is azzal magyarázta az elsőbbségi részvények tőzsdei bevezetésének halogatását, hogy százszázalékos részesedés megszerzésére törekszik, s nyilvános ajánlatot kíván tenni részvényestársainak. (A 351 millió forint össznévértékű elsőbbségi pakett nagy része egyébként az állam tulajdonában van.) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tavaly bírságot szabott ki a bankra az értékpapírtörvény tőzsdekényszert előíró paragrafusának megsértése miatt és felszólította a törvény maradéktalan betartására.
B. Zs.
