Januárban dönt a Legfelsőbb Bíróság (LB) abban a perben, amelyben a Dunaharaszti és a Coca-Coca Beverages (Magyarország) Kft. mintegy 100 millió forint iparűzési adó felett pereskedik. Lapunk érdeklődésére a Coca-Cola közkapcsolati igazgatója, Horváth Magyary Nóra közölte: üzletfilozófiájuknak megfelelően folyamatban lévő ügyet nem kívánnak kommentálni. Hasonló választ kaptunk az önkormányzat illetékeseitől is, információink szerint azonban a település vezetői számítanak a peresített és első fokon már megítélt mintegy 100 millió forintra. Lapunk úgy tudja, az 1999. decemberi ítélethirdetésen elhangzott: a Pest Megyei Bíróság megalapozatlannak tartja a felperes Coca-Cola érvelését miszerint a beruházási tevékenység nem minősülne adókötelesnek. A peres felek ugyanis 1993 novemberében szerződést kötöttek egymással, amelyben a Coca-Cola üdítőitalgyártó és -elosztó központ megvalósítását ígérte, az önkormányzat pedig mindezt adókedvezményekkel kívánta támogatni.
Ez az első öt évben száz-, míg a második öt évben negyvenszázalékos kedvezményt jelentett.
A vita akkor robbant ki, amikor az önkormányzat jegyzője 1997 szeptemberében iparűzési adóra szóló fizetési meghagyást bocsátott ki, mintegy 50 millió forintos összegben. A Coca-Cola szerint ugyanis ötéves, 100 százalékos adókedvezménye 1997. január elsejétől kezdődik, s ettől az időponttól, nem pedig 1993 novemberétől kell számítani adóköteles tevékenységének kezdő időpontját. Álláspontja szerint a szerződéskötés időpontjában a mezőgazdasági művelés alól éppencsak kivont ingatlanokat vásárolta meg az önkormányzattól, s csak ezt követően kezdhette meg a zöldmezős beruházás megvalósítását. Érvelésének sarkalatos pontja volt, hogy a beruházás adómentes tevékenység.
A Pest Megyei Bíróság azonban első fokon úgy határozott, hogy a jegyző által kibocsátott fizetési meghagyás ellen keresetet benyújtott Coca-Colát az 1993. novemberi megállapodás keltétől kezdő hatállyal illeti meg az adókedvezmény. Amennyiben a felek az iparűzési tevékenységhez kötötték volna a tevékenység megkezdésének kezdő időpontját, azt külön ki kellett volna kötni - szögezte le a döntés. Az ominózus 1993-as szerződés ugyanis rendelkezik például az önkormányzat által a cég számára a vízfelhasználás terén nyújtott kedvezményről, ez pedig külön ki is mondja: a vízkedvezmény addig illeti meg a társaságot, amíg az el nem kezdi az ipari méretű üdítőital-gyártást. A bíróság szerint pedig a társaságot nem csupán a gyártás, hanem a beruházás időszakában is terhelheti például telekadó vagy építményadó. A döntés ellen a Coca-Cola fellebbezést jelentett be, az ügyben információnk szerint januárban dönt a Legfelsőbb Bíróság.
Drávucz Péter
