Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nincs fizetési kötelezettsége a Pb-nek a stuttgarti Baden-Württembergische, a londoni Bank Hapolaim és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) leányvállalata, a CW Bank felé – mondta ki tegnap jogerősen az LB. Az indoklás szerint hamis okmányok alapján nem lehet érvényes követelést benyújtani. A LB kiemelte: az akkreditív nem értékpapír, így az azt jóhiszeműen megszerző három felperes nem tekinthet el az alapügylettől, azaz, hogy hamis iratok alapján, érvénytelenül állították ki.
A szövevényes ügyletben – amelyet a Pb színlelt konstrukciónak tekint és büntetőfeljelentést is tett – a Nádor 95 Rt. ötvenezer tonna acélárut vásárolt a bécsi székhelyű BCL Trading GmbH-tól. Ellenértékként 12,1 millió dollár megfizetését ígérte. A Postabank 1998 májusában – 1999 januári lejárattal – két akkreditívben 6,1 millió, illetve 6 millió dollár értékben garanciát vállalt az összegre. Az átutalására két, 1998. novemberi dátumot jelöltek meg, a megállapodás értelmében azonban előtte a bankhoz be kellett nyújtani az üzlet létrejöttét igazoló bizonylatokat, egyebek mellett az acéláru országba történt beérkezését tanúsító közraktárjegyet.
Információink szerint két angol nyelvű, egy szabolcsi termelőszövetkezet nevében kelt faxszal próbálták ismeretlenek igazolni az ügylet megtörténtét, s bár a hitelintézet elfogadta az okiratokat, az igazságügyi szakértők megállapították azok hamis voltát. Úgy tudjuk, a faxok fejlécét levágták, így feladójuk kilétét nem lehetett megállapítani. A Fővárosi Bíróság még 1998 novemberében ideiglenes intézkedéssel megtiltotta a Pb-nek, hogy fizessen a Nádor 95 megbízásából. Ugyanakkor a BCL Trading a Pb által kiadott akkreditívet eladta négy pénzintézetnek. Vagyis a BCL hozzájutott a pénzéhez, a Pb viszont nem fizetett a bankoknak, amelyek pert indítottak. A Fővárosi Bíróság első fokon a Baden-Württembergische, a londoni Bank Hapolaim és az MNB leányvállalata, a CW Bank javára meg is ítélte az egyik, a 6 millió dolláros akkreditívet, egyenlő 2-2 millió dolláros arányban (NAPI Gazdaság, 1999. szeptember 23., 5. oldal, illetve 2000. február 10., 1–5. oldal). Ennél kedvezőtlenebb helyzetben van viszont a 6,1 millió dolláros akkreditív tulajdonosa, a berlini Landesbank, amely olyan időpontban vásárolta meg a követelést, amikor annak érvényességét már vitatta a Pb, ezért a Fővárosi Bíróság már első fokon felfüggesztette az eljárást a Pb kontra Nádor 95 és BCL alapper jogerős befejezéséig.
Utóbbiban szintén jogerős döntést hozott tegnap az LB és kimondta: mivel a Pb ellen nincs jogszerű követelése az előző per felpereseinek, így a hazai hitelintézet kártérítési követelése okafogyott. A bíróság utalt rá, hogy az első per vesztes felperesei a BCL-t perelhetik, igaz, erre már feltehetőleg bécsi bíróság előtt kerülhetne sor.
Drávucz Péter
