A kistelepülések körében eddig 6-8 praxisváltásról tud Magyar Levente, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. A háziorvosi ellátás privatizációjában ennél nagyobb számra az idén nem is nagyon lehetett számítani, mivel a jogszabá-lyok szerint ebben az évben csak a háziorvos halála esetén lehet meghirdetni a praxist. Jövőre viszont már minden, megfelelő végzettségű pályázó jelentkezhet a magánosításra felkínált praxisra.
A helyi önkormányzatok s főleg a kistelepülések alapvetően nem ragaszkodnának a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó kötelezettségeikhez, ha a törvényi szabályozás nem fogalmazná meg egyértelműen azt az önkormányzatok feladatai közt. Így viszont kockázatossá válik a praxis privatizációja a település számára, mert amennyiben fizetésképtelenné válik az orvos, az ellátás tárgyi feltételeit biztosító épületek és műszerek a hitelezők tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyakat pedig az önkormányzatnak pótolnia kell, ha biztosítani akarja a háziorvosi ellátást a településen. A helyhatóságok szerint tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az ellátási kötelezettség miatt az ingatlanok és az eszközök az elidegenítési tilalom alá eső önkormányzati törzsvagyonba tartoznak.
Az Egészségügyi Minisztériumban formálódó új jogszabálytervezetek egyike szerint az egészségügyi miniszter jóváhagyása kellene a jövőben az ágazaton belüli privatizáció végrehajtásához. Az önkormányzatok szerint ennek az elképzelésnek a valóra váltása a tulajdonnal való szabad rendelkezés alkotmányos jogát sértené, ezért azt sem tartják kizártnak, hogy ez ügyben az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Információink szerint a praxis iránt érdeklődő befektetők száma a tervezett intézkedés nélkül is elmarad a várakozástól, mivel nem biztosított kellően a háziorvosi ellátás finanszírozási háttere. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozásában ugyanis nem biztosít forrást az amortizációs kiadásokra, és az adójogszabályok sem túl kecsegtetőek a vállalkozások számára.
A települések szerint fokozza a bizonytalanságot, hogy a praxisprivatizációval kapcsolatban esetleg induló perekben a bíróság a tulajdonhoz való jog alapján hozhat az orvosok számára kedvező, az önkormányzatok számára pedig kedvezőtlen ítéletet, ami befolyásolhatja a későbbi döntéseket. A kisvárosok a kifogások közt említik még, hogy az elidegenítéshez nyújtott kedvezményes hiteleket nem vehetik igénybe társaságok, mivel a hitel alapjául szolgáló praxis maga is egyénhez kötött jog.
BAKA ZOLTÁN
