Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Fővárosi Bíróság tegnapi első fokú döntése szerint a Szépművészeti Múzeum hét, a Magyar Nemzeti Galéria pedig három festményt köteles 15 napon belül kiadni Herzog Mór Lipót báró unokájának, Martha Nierenbergnek. Az ítélet szerint a kétmilliárd forint értékűre becsült műtárgyak sohasem kerültek ki az örökösök tulajdonából.
A nem jogerős ítélet elutasította az alperesek álláspontját, miszerint Nierenberg - a felperes - az 1973-as amerikai-magyar vagyonjogi egyezmény alapján már kártalanítást kapott az Egyesült Államoktól. A bíróság szerint a felperes nem kárpótlási igényt jelentett be, hanem az ingóságok kiadását kérte, erre pedig az egyezmény szerint mód van.
A bíróság a továbbiakban lényegében egyetértett a felperessel abban, hogy a műtárgyak tulajdonjogát a magyar állam formálisan sohasem szerezte meg, azokat a múzeumok csak ideiglenesen birtokolják.
Az ítélet szerint az alperes állításával ellentétben a képek nem minősülhetnek elhagyott javaknak, mert az, hogy a felperes jogelődje 1944 nyarán ingóságai hátrahagyásával, életét mentve távozott az országból, nem jelenti azt, hogy lemondott volna a tulajdonjogról. Egy 1954-es törvényerejű rendelet azokat a műtárgyakat rendeli elhagyott javakként állami tulajdonba, amelyek tulajdonosa ismeretlen vagy engedély nélkül külföldre távozott. A Herzog-hagyaték esetében legalább az elbirtoklóknak tudomásuk volt a képek eredetéről és a jogszabály szerint az államnak minden igénybe vehető eszközzel törekednie kellett volna a tulajdonos kilétének megállapítására - mondta Németh László bíró.
A döntés értelmében az ügy elsőrendű alperese, a Szépművészeti Múzeum hét, a Magyar Nemzeti Galéria pedig három nagy értékű festményt köteles 15 napon belül kiadni az örökösöknek. Az alperesek a harmadrendű alperesként beidézett magyar állammal kiegészülve 8,03 millió forintos perköltséget kötelesek megfizetni. A döntés nem jogerős, információink szerint az alperesek fellebbezni fognak.
DRÁVUCZ PÉTER
