A tőzsdéről való kivonulást részint azzal indokolta a Konzumbank, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. tulajdonaránya a kétszeri zártkörű tőkeemelés következtében 92,19 százalékra emelkedett, részint azzal, hogy a részvények a tavaly márciusi bevezetés óta korlátozott számban és értékben forogtak a BÉT-en, így a piaci megmérettetés funkciója nem teljesült. A bank egy későbbi rendkívüli közgyűlésen dönt a zártkörű társasággá való átalakulásról is. Az MFB előzetes kötelezettséget vállalt arra, hogy részvényeseknek vételi ajánlatot tesz. A vételár alapja a tőzsdei kivezetésről döntő közgyűlés hirdetményének megjelenése előtti hat hónap forgalommal súlyozott átlagára (most 715 forint lenne).
A közgyűlés a 2000. évi üzleti tervre két variációt fogadott el, az egyik a privatizáció megvalósulásával, a másik annak meghiúsulásával számol. A Konzumbank iránt a hírek szerint több befektető érdeklődik, egyik a jövő héten várhatóan megkezdi a hitelintézet átvilágítását. A Konzumbank üzleti terve az első esetben 526 millió forintos veszteséggel, utóbbiban 90 millió forintos eredménnyel kalkulált. A különbség magyarázata, ha sikerül eladni a bankot, az MFB visszavonja a leány eszközeire vállalt készfizető kezességet, ez pedig 616 millió forintos céltartalékképzést von maga után. Az év végi minimális frisstőke-szükséglet a garanciavállalás nélkül 910 millió, annak megmaradása esetén 160 millió forint.
A hitelintézetnek 1999 végén 4,036 milliárd forintot tett ki saját tőkéje, ami az akkori 5,31 milliárd forintos jegyzett tőkénél kevesebb, az MFB tavalyi névértéken 500 millió, árfolyamértéken 2,25 milliárd forintos tőkeemelése ellenére. A fejlesztési bank idén márciusi névértéken 200 millió, árfolyamértéken egymilliárd forintos tőkeemelése nyomán (ezt a cégbíróság még nem jegyezte be) a bank tőkemegfelelési mutatója 10,25 százalékra emelkedik, a saját tőke azonban még most sem éri el a jegyzett tőke összegét.
B. ZS.
