Eredményesen gazdálkodó magánvállalkozásból alakult 1996 októberében részvénytársasággá a Szolnoki Gabona Termelő, Termeltető, Feldolgozó és Kereskedelmi (SzG) Rt., 10 millió forint alaptőkével. Prókai Zoltán, az SzG egyik társtulajdonosa és elnök-vezérigazgatója lapunknak elmondta: az első teljes gazdasági évben, 1997-ben 744 millió forint árbevétel mellett 25 milliós adózás előtti nyereséggel zártak. A következő két évben azonban csak veszteségei voltak a gabona- és egyéb kultúrnövény-termelő gazdálkodókat integráló cégnek, mivel az SzG mintegy félszáz termelő partnerét - saját forrásból és bankhitelből - együttesen 100 millió körüli összeggel finanszírozta, amit azok nem tudtak visszafizetni. A cég árbevétele 1998-ban 325 millió, 1999-ben 566 millió forint volt, jelenlegi ingatlanjainak és a termeléshez szükséges berendezéseinek értéke 218 millió forintra tehető.
A társaság tevékenységét néhány tönkrement mezőgazdasági szövetkezet értékeinek megvásárlásával kezdte. Gépek, berendezések, istállók felújítására, korszerűsítésére, új termelőeszközök vásárlására és egy új, 4 ezer tonna kapacitású terménytároló ingatlan létrehozására - jórészt saját forrásból - mintegy 200 millió forintot költött. Az SzG kezdettől összesen 2 ezer hektárnyi, nyolc éve elhanyagolt, rossz állapotú, gyenge minőségű földön tudott termelni és termeltetni, amelyek a szokásosnál nagyobb ráfordítást igényeltek.
Prókai példaként említette, hogy míg a búza, az árpa, a kukorica tonnánkénti felvásárlási ára 1998-ban 10 ezer forint körül alakult, addig a termelési költségek ennek dupláját tették ki. Ezt tetézte még a mostoha időjárás, valamint az ár- és belvíz, s az ezekből eredő károknak - különböző forrásokból - mindössze tíz százaléka térült meg. Tavalyelőtt nem tudott a cég a védővámok miatt Lengyelországba exportálni, ugyanakkor az államilag garantált felvásárlási árak nem érték el a ráfordítás költségeit. Előfordult az is, hogy egyik üzleti partnerük nem tudta átvenni a korábban szerződött 8 ezer tonna búzájukat, ezért azt - ugyancsak bankhitel igénybevételével - közraktárban kellett elhelyezniük. Amikor pedig a raktárról - a kisebb eladásokat követően - egyszerre tudták volna értékesíteni a megmaradt 5 ezer tonnát, amit a szerződés szerint a Dunán szállítottak volna a megrendelőnek, addigra a folyó szerbiai hídjait lebombázták. Emiatt a terményt két hónappal később tudták szállítani, és a megrendelő már csak alacsonyabb áron vette át. Ebből az üzletből 30 milliós vesztesége származott az SzG-nek. A társaság elleni felszámolást egy fővárosi cég kezdeményezte.
BUBRIK GÁSPÁR
