Az Uni-Cem Egyesült Cementipari Rt. hejőcsabai gyára öt éve készül arra, hogy forgódobos kemencéjében használt gumiabroncsot égessen el, főleg energiamegtakarítás végett. Az Uni-Cem szerint jószerivel csak az energiaköltségek lefaragásával tudják tovább csökkenteni költségeiket, ezáltal biztosítva a piacon maradásukat.
A gyárban úgy vélik, hogy a feldarabolt gumiabroncsok elégetésének technológiája a világ számos gyárában már jól vizsgázott, a környezetre ártalmas anyagokat megfelelően lehet hasznosítani és ezáltal ártalmatlanítani. Szerintük a gumiégetés körüli vita nem a technológia egészségkárosító hatásáról, hanem a jogszabály-értelmezés különbözőségéről szól.
Ugyanakkor az Uni-Cem szerint a környezetvédelmi tárcának nincs kidolgozott stratégiája az évente keletkező több tízezer tonnányi gumiabroncs megsemmisítésére. A gyári szakemberek azt állítják, hogy a technológia lényegéből adódóan a káros anyagokat a magas kalciumkarbonát-tartalom közömbösíti, miközben műszeres mérések támasztják alá, hogy a magas hőfokon elégő gumihulladék nem okoz többlet légszennyezést.
A HCM gumiégetése ellen a környéken élők protestáltak a leginkább, különösképpen azt követően, hogy az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség (ÉKF) 1998 júniusában környezetvédelmi engedélyt adott ki a gyárnak. Ezt fellebbezte meg a Hejőcsabai Polgári Egyesület. A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos kifogásokat azonban a környezetvédelmi főfelügyelőség megalapozatlannak találta, és valamennyi körülményt mérlegelve 1999. április 30-án úgy döntött, hogy az Uni-Cemnek megadja a részletes előírásokat tartalmazó környezetvédelmi engedélyt, a használt gumiabroncsok forgódobos kemencében történő égetéséhez. Ez azonban nem léphetett életbe, hiszen ellene ismét fellebbezést nyújtottak be a környezetvédelmi hatóságnál. A bíróság márciusi ítélete az ÉKF határozatát hatályon kívül helyezte, és a felügyelőséget új eljárás lefolytatására kötelezte.
I. S.
