Idén az ipari épületek drágulnak a leginkább

A Bau Data prognózisa szerint idén átlagosan 11-12 százalékkal emelkednek az építési költségek. A becslésben szerepel az építőanyagárak, a munkadíjak, valamint a kivitelezők hasznának várt alakulása is - derül ki a társaság "Ennyibe kerül egy négyzetméter" című kiadványából.
Az építési költségekre vonatkozó becslés eltér az építőipari árindextől. Míg például az 1997-es építőipari árindex csaknem 20 százalék volt, az építési árszínvonal csupán 16,27 százalékkal emelkedett. E mögött az építőipari bérszínvonal csökkenése, az építőanyagok tartalékolása, valamint a csökkenő inflációs várakozások húzódhatnak meg.
A két árindex közötti különbségre az egyes beruházások időbeni lefutása is hat, 1998-ban az építőipari árindexnél gyorsabb ütemben növekedtek az építési költségek, s nem volt ez másképp az elmúlt évben sem. Ebben a kedvező konjunkturális helyzet hatásain túl az alkalmazott műszaki megoldások változása is szerepet játszott.
A Bau Data prognózisa szerint idén nagyjából a tavalyi folyamatok ismétlődnek meg, bár mindkét mutató növekedése lassulhat kissé.
Az elmúlt két évben legnagyobb mértékben - 80 százalékkal - az utak és a burkolatok építési költsége emelkedett, ebben azonban szerepet játszott például az új útépítések arányának növekedése az újraburkolásokkal szemben. Az infrastrukturális ágazatban az elmúlt évben 7-8 százalékkal emelkedtek az átlagárak, ezen belül azonban a tevékenységtől függően igen nagy a szórás. A legalacsonyabb mértékben - két év alatt 6 százalékkal - a családi házak és a hűtőházak árszínvonala növekedett. Tavaly a leggyorsabb ütemben a bevásárlóközpontok és a szállodák építési költségei emelkedtek, 28, illetve 27 százalékkal.
A rendelkezésre álló adatok szerint idén az ipari épületek drágulnak leginkább, a gazdaság élénkülésének köszönhetően. Az ipari épületeken belül ebben az évben kiugróan emelkedtek az általános és gépgyártó csarnokok létesítési költségei. A keleti és a nyugati országrész építési költségei e területen közelítenek egymáshoz, elsősorban a keleti területek beruházási költségeinek erőteljes emelkedése miatt. Az elmúlt évben az ipari épületek, csarnokok építése iránt lanyhult a kereslet, legalábbis erre enged következtetni a 70-100 ezer forint körüli átlagos négyzetméterár. Az ipari épületek átlagos építési költségének számításánál a szakértők nem vették figyelembe a csúcstechnológiás - úgynevezett ház a házban - rendszerű elektronikai üzemeket, ezek aránytalanul magas, nemritkán egymillió forintos négyzetméterára miatt.
A legdrágább épületfajtáknak 1999-ben a bevásárlóközpontok, valamint a kórházak, az irodaházak és a szállodák bizonyultak, ezek múlt évi átlagos négyzetméterára 180-190 ezer forint körül alakult. A kórházak adatai tág határok között mozognak, a négyzetméterenként 300 ezer forintba kerülő műtőfelújításoktól kezdve a 70 ezer forintos munkálatokig. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint e területen idén nemigen emelkedtek a tarifák. A kórházakra számított árak nem tartalmazzák az orvosi berendezéseket, ezekkel együtt 700-900 ezer forint jönne ki négyzetméterenként.
Az irodákon belül jelentős különbség van a reprezentatív - főleg fővárosi -, 200-300 ezer forintba kerülő létesítmények és az átlagos cégirodák 120-180 ezer forintos költsége között. A közbeszerzési eljárás közbeiktatásával épülő hivatalok lényegesen olcsóbban - 120-130 ezer forint körüli négyzetméteráron - épülnek, mint az irodaházak, bár kétségtelen, hogy műszaki színvonaluk is eltér azokétól. A középmezőnyben - négyzetméterenként 120-130 ezer forint - szerepelnek a társasházak, a kollégiumok, a vegyes üzletek, az iskolák és a sportlétesítmények. A mezőgazdasági épületek építési költsége átlagosan fele volt az ipari épületekének az elmúlt évben.
D. GY.