Javultak az alperes állam pozíciói a metróügyben

A pereskedő felek - a kormány, a főváros és a BKV - 1998. április 7-én írták alá a vita tárgyát képező, a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal Etele tér és Baross tér közti szakaszának megépítéséről szóló megállapodást. A kabinet a beruházás saját erős szükségletének 60 százalékát vállalta. A megállapodást a kormányváltás után Járai Zsigmond pénzügyminiszter 1998 novemberében kelt levelében azonnal hatállyal felmondta.
Az ezt követően indult első metróper jogerős ítélete 1999 júniusában jogszerűtlennek mondta ki a szerződés felmondását. E szerint továbbra is érvényben van a beruházásra vonatkozó megállapodás. Lapunk úgy tudja, hogy az alperes elsősorban azért nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, mert a 4-es metróval összefüggésben indult 100 milliárd forintos perértékű kártérítési eljárás - a felperes itt is a főváros - tárgyalásán előnyösebb pozícióikat kíván elérni. Ez tegnap sikerült is az alperesnek, hiszen a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa kimondta: a jogerős ítélet indoklásában a bíróság túlterjeszkedett a hatáskörén, amikor úgy fogalmazott, hogy az államnak 1999 decemberéig ki kellett volna fizetnie az első részletet. Kimondta azt is, hogy bíróság nem adhat iránymutatást a költségvetés számára a tekintetben, hogy bevételeit miként használja fel.
A lapunk által megkérdezett jogi szakértők szerint a tegnapi ítéletnek jelentős szerepe lehet az április 26-án folytatódó 100 milliárdos második metróperben. Itt a legutolsó tárgyalási napon Princz Gusztáv bíró azt kérte a fővárostól: 15 napon belül jelölje meg pontosan, mi alapján számította ki azt, hogy az elmaradó hitel kormányra eső 60 százalékának a 100 milliárdos összeg felel meg. Az ugyanis jócskán eltér az 1998 áprilisában megkötött megállapodásban szereplő, a kormány által vállalt 23 milliárd forintos összegtől. Az alperes itt a követelés elutasítását kérte, és viszontkeresetet terjesztett elő.
DRÁVUCZ PÉTER