Egy hét múlva ítéletet hirdetnek a Tocsik-perben

Az elmúlt időszak egyik legnagyobb vihart kiváltó bűnügyének elsőrendű vádlottja, Tocsik Márta tegnap részletes előadásban próbálta bizonyítani Édes Tamás bíró büntetőtanácsa előtt, hogy úgy ért el milliárdos megtakarításokat a költségvetésnek, hogy az ÁPV Rt.-nél az 1989-es átalakulási törvény kapcsán érintett gazdasági társaságok egynegyedéről, mintegy 72 cégről, semmilyen adat nem létezett. Az átalakult vállalatok után meghatározott üzletrészre, részvényre jogosult önkormányzatok követeléseinek redukálására általa kidolgozott számítási módszer, a befogadási szint szakmai megalapozottságát, a kamat- és osztalékszámítás helyességét szerinte bírói ítéletek mondták ki. Állítása szerint ugyan most ő a "célszemély", de a Legfőbb Ügyészség (LÜ) a vádjaival lényegében a bíróságok gyakorlatát is kritizálja.
Tocsik úgy látja: 804 milliós sikerdíja valós megtakarításokon alapult, és az önkormányzatok nemcsak a követelések késedelmi kamatából, hanem az ügyvédi, szakértői díjakból, illetve a részvények után járó osztalékból is engedtek az alkufolyamatban. Cáfolta a vádhatóság azon álláspontját, miszerint nem dolgozott, és a munkát az önkormányzati igényeket összefogó Vektor Rt. adatbázisát felhasználva végezte el. Elmondta: a telefonos híváslisták adatai alapján a kérdéses időszakban irodájából kimenő hívásból több mint kilencezer érkezett az önkormányzatokhoz. Ellentmondásosnak nevezte az ügyészség azon érvelését is, hogy miközben csökkentette az önkormányzatoknak a vagyonkezelővel szembeni követeléseit, "csalárd módon" saját sikerdíjalapját növelte. Tocsik szerint ő csupán megbízott volt, a milliárdos összegekről nem is dönthetett az ÁPV-vezetés helyett, utóbbi szervezet több ízben is felülbírálta a már megszületett megállapodástervezeteket.
A jogásznőt követően a többi vádlott is a felmentését kérte. Ezt 1998 elején az elsőfokú bíróság már megtette a csalással vádolt Tocsik és a hűtlen kezelés miatt perbe fogott ÁPV-vezetők esetében. Utóbbiak egybehangzóan a mai napig jó, a költségvetés számára hasznos döntésnek tartják a tanácsadó alkalmazását; az egykori jogi ügyvezető igazgató, Liszkai Péter szerint nem lenne humánus, ha esetleg - elfogadva az ügyészség indítványát - újrakezdődne az egész tárgyalássorozat első fokon.
Az 1998. februárban befolyással való üzérkedés vétsége miatti elítélt három vádlott, Boldvai György MSZP-s országgyűlési képviselő, Budai György vállalkozó és Vitos Zoltán, az Arány Rt. tulajdonosa hasonlóan felmentését kérte.
Lapunk úgy tudja: tegnap összeült a LB jogegységi tanácsa, hogy a belterületi földek kapcsán meghozza harmadik jogegységi döntését. (Jogegységi döntésre akkor van szükség, ha azonos jogalapon indult ügyekben a bíróságok sorozatosan egymással ellentétes ítéleteket hoznak.) A harmadik jogegységi döntés azt hivatott eldönteni, hogy a továbbiakban a belterületi földek után adható pénz helyett részvény az önkormányzatoknak. Amennyiben erre a kérdésre igenlő választ ad az LB, az a szakértők szerint befolyásolhatja a tőzsdei árakat. Az LB főtitkárától, Lomnici Zoltántól tegnap délután megtudtuk: nem született meg a jogegységi döntés.
DRÁVUCZ PÉTER