Milliárdos veszteség a Béghin-Say gyárainál

A francia Eridania Béghin-Say csoport három - külön cégként működő - gyára tavaly 1,6 milliárd forint veszteséget könyvelt el, aminek aránya a magyar cukoripar 3-4 milliárd forintra becsült évi összveszteségére vetítve némileg magasabb, mint a cég 36,6 százalékos piaci részesedése. Az adat alacsonyabb, mint a csoportot - a Szerencsi, a Szolnoki Cukorgyár és a Mátra Cukor Rt.-t - jellemző 1998-as 1,7 milliárdos veszteségadat (NAPI Gazdaság, 1999. március 17., 1-5. oldal).
Tavaly óta nem sok minden változott az EBS és a Postabank kisebbségi tulajdonjogát átvevő állami Reorg-Apport (RA) Rt. viszonyában sem. Az RA-nak a Szerencsi Cukorgyárban 37,86, a Szolnoki Cukorgyárban 25,04, a Mátra Cukor Rt.-ben pedig 39,4 százalékos részesedése van. Mivel ezekhez a jogokhoz nem jár igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagság, az EBS nem mutatott hajlandóságot a részvénycsomagok megvásárlására. Az RA viszont - élve jogával - megakadályozta, hogy az EBS racionalizációs elképzelései keretében összeolvadhasson a három cég. Sági Gyula, az RA elnök-vezérigazgatója kérdésünkre elmondta: tavaly egy tanácsadó cég segítségével a világ több mint harminc érintett befektetőjének küldték el a részvényekre vonatkozó információs memorandumot, ám határidőig nem érkezett rá jelentkező. A cégek összeolvadása Sági fogalmazása szerint lekerült a napirendről. A most várható közgyűlésen az RA várhatóan nagy súllyal igyekszik érvényesíteni érdekeit, bár jogai korlátozottak.
Az EBS-cégek meglehetősen kedvezőtlen tőkehelyzetére utal, hogy a szolnoki gyár saját tőkéje az 1998-as és az 1999-es mérlegben is a törvényben meghatározott kétharmados arány alatt volt, a szerencsié pedig a körül ingadozik. A közölt mérlegadatokból nem deríthető ki, hogy a tetemes 1998-as mérleg szerinti veszteségek ellenére hogyan növekedhetett 1999-re mindhárom rt. saját tőkéje. A Szolnoki Cukornál és a hatvani gyárat működtető Mátra Cukornál 1998-99-ben visszaesett a forgóeszköz-állomány, ez utóbbiban a követelések is jelentősen csökkentek. A szerencsi gyár kötelezettségállománya a többiekénél nagyobb arányban nőtt, de egyedül ez a cég tudta növelni árbevételét.
A Mátra Cukor üzemi szinten és mérleg szerint is növekvő veszteséget produkált, a másik két cég mérleg szerinti vesztesége kismértékű javulást mutat. Az EBS-cégek tavaly összesen 19,9 milliárd forint nettó értékesítési árbevételt értek el, ami 8,5 százalékos csökkenés 1998-hoz képest. A Cukoripari Egyesülés adatai szerint a három gyárban tavaly mintegy 1,34 millió tonna cukorrépából 162 ezer tonna cukrot dolgoztak fel.
Az anyacég tilalmának eleget téve a közgyűlés előtt az érintett illetékesek nem nyilatkoztak, de az iparági feltételezések szerint a csoportnak nem jelentenek különösebb gondot a veszteségek, mivel a piacfelvásárlás az európai uniós csatlakozás után szerintük megtérül. Ezután ugyanis a beolvadó országok kapacitásával megnő az európai uniós gyártók kvótája, és a várakozások szerint a magyarországi 68 százalékos vámvédelem uniós tagként 200 százalékra emelkedhet - tájékoztatta lapunkat Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója. Az Európai Unióban jelentős az exporttámogatás is; például abban az esetben, ha az EU belső piacán 700 euró 1 tonna cukor ára, és külföldön 200 euróért értékesíthető ugyanaz, a "hiányzó" 500 eurót export esetén megkaphatja a gyártó. Hatékonyságnövekedés is tapasztalható, hiszen az elavult cukorgyárak megszűnnek, ám Magyarországon jelenleg még mindig átlagosan csupán napi 46 ezer tonna répa a feldolgozási kapacitás az EU-ban szokásos 100-200 ezer tonnához képest. Koczka értékelése szerint a hét magyarországi cukorgyárból öt-hatnak biztos van létjogosultsága. A legnagyobb érdekcsoport a Dunántúlon monopolhelyzetben lévő, a Magyar Cukor Rt.-t birtokló osztrák Agrana, a harmadik pedig a kabai gyárat működtető holland Eastern Sugar. A kabai gyár a legkevésbé veszteséges a három érdekcsoport egységei közül, mivel csak belföldre termel.
MARNITZ ISTVÁN