A postáé lehet 15 százalék

A Magyar Posta tulajdonszerzéséhez szükséges intézkedéseket április 30-ig kell megtenniük az illetékes minisztereknek. A pénzügyminiszternek június végéig el kell készítenie a Pb hosszú távú tulajdonosi struktúrájára vonatkozó koncepciót. A NAPI Gazdaság értesülései szerint kormánykörökben megoszlanak a vélemények arról, hogy a privatizáció vagy a tartós állami tulajdonban tartás lenne-e célszerű. Járai Zsigmond pénzügyminiszter, aki korábbi nyilatkozatai szerint privatizációpárti, vélhetően alternatívát tartalmazó javaslatot terjeszt a kormány elé.
Az, hogy a Magyar Posta újból befolyásoló tulajdonossá válik, nem emel akadályt egyik megoldás elé sem, csökkenti ugyanakkor annak esélyét, hogy a Pb-t piacbővítés céljából vegye meg valaki és meglévő intézményébe olvassza. Ha végül az eladás mellett voksolnak, akkor valószínűnek tűnik, hogy a stratégiai befektető bevonása mellett tőkepiaci tranzakciót is végrehajtanak. A bank iránt már most nagy befektetői érdeklődés tapasztalható.
A 20,021 milliárd forint jegyzett tőkéjű Pb az állam 99,92 százalékos tulajdonában van, miután 1998 decemberében 152 milliárd forintos tőkeinjekcióval kellett megmenteni. A bank 1999-et az előzetes adatok szerint 934 millió forint adózás előtti profittal zárta, mérlegfőösszege 1999 végén 330,3 milliárd forintot tett ki. Az 1999 végi 40,446 milliárd forintos saját tőke alapján minimum 200 százalékos árfolyam jönne ki, ám a bank értékét a lakossági üzletágban elfoglalt pozíciója jelentősen növeli.
A kormány jóváhagyta az állam és a Pb közötti konszolidációs megállapodás módosítását is. A banknak eredetileg a felszabadult nettó céltartalék 90 százalékát kellett volna befizetnie a költségvetésbe. A korrekció lényege, hogy a Pb levonhatja az örökölt portfóliókezelési költségeit, amelyekkel korábban nem számoltak. A bank tavalyi prognózisa szerint három év alatt várhatóan mintegy 10 milliárd forint céltartalékot szabadít fel.
B. ZS.