Visszaesett a BB profitja

Richard Pelly, a BB vezérigazgató még december elején is a nettó profit megduplázódását helyezte kilátásba, ami oroszlánrészt rendkívüli tételekből származott volna. A BB adózott nyeresége 1998-ban 2,631 - konszolidáltan 2,028 - milliárd forint volt.
Az igazgatóság csak a közgyűlés napján terjeszti elő a nyereség felosztására vonatkozó javaslatát. A BB 1998-ra a törzs- és a kamatozó részvények után 10, az elsőbbségi papírokra pedig 8 százalék osztalékot fizetett, összesen mintegy 1,938 milliárd forintot. A tavalyi profitból jóval szerényebb osztalékalap képezhető, hacsak nem használnak fel erre a célra az eredménytartalékból. A tulajdonosok az 1995-ös privatizáció óta minden évben kivonták a nyereség zömét a bankból.
A tavalyi szerény eredmény most különösen rosszul jön a BB-ben még mintegy 23 százalékban tulajdonos államnak, amely pakettjének eladásáról jelenleg is tárgyal az állami részvényekre 2001. május 15-ig opciós elővételi joggal rendelkező GE Capitallel (GEC). A dollárban kiegyenlítendő opciós vételár számítási módját ugyanis előre meghatározták. A névérték eszerint egyrészt 300 millió forinttal, az 1995 végéig járó eredménynövekménnyel, másrészt az 1996-tól az opciós negyedévig keletkezett fel nem osztott IAS szerinti tiszta nyereség államra eső részével nőhet. A GEC tulajdonrésze 27,4 százalék, a másik nagy befektető az EBRD 32,4 százalékkal.
A mostani hirdetményből kiderül, hogy a bank április 26-ra összehívott éves rendes közgyűlésén tovább csökken a BB 1995. decemberi privatizációjakor még 20,042, jelenleg 19,485 milliárd forintos jegyzett tőkéje, ugyanis újabb tőkeleszállítást hajtanak végre saját részvények bevonásával. Tavaly a jegyzett tőke ilyen módon 421 millió forinttal lett kisebb. A 350 millió forintos névértékű elsőbbségi pakett tőzsdei bevezetéséről még mindig nincs hír, bár erről a tavalyi éves rendes közgyűlés döntött, és Pelly tavaly decemberben ez év elejére ígérte az emissziót.
BARNA ZSUZSA