Szlovákiában venne erőművet az MVM Rt.

Az MVM tavaly 10,8 milliárd forint mérleg szerinti eredményt ért el az egy évvel korábbi 1,9 milliárd után - mondta tegnap Ba-kács István, a társaság vezérigazgatója. Bakács úgy vélte, az MVM igazgatósága nem tesz javaslatot a májusi közgyűlésen osztalékfizetésre. Az eredménynövekedés zöme a pénzügyi eredménynek - ezen belül is az osztalékbevételnek köszönhető -, hiszen az üzemi nyereség 1,1 milliárd forint volt. Az osztalékbevételek java része a Paksi Atomerőműtől származott, a Dunamenti Erőműből nagyjából egymilliárd forint folyt be.
Ami az osztalékot illeti, az idei soványabb év lesz, mert a gazdasági tárca 8,5 százalékkal csökkentette az atomerőműnek fizetendő rendelkezésre állási díjat, ami a társaság tavalyi 81 milliárdos árbevételét az idén várhatóan 8 százalékkal csökkenti. Az atomerőmű tőkearányos nyeresége így 2000-ben 2,5 százalékra mérséklődik a tavalyi 8 százalékról, így az elvonható osztalék is kevesebb lesz. Az idei soványabb évhez hozzájárul az is, hogy a kormány inflációcsökkentési terveinek végrehajtásához 6 százalékban maximálta a villamos energia átlagárának emelését, ami az MVM szerint elmarad az indokolt mértéktől, és csoportszinten 20 milliárd forint körüli árbevétel-kiesést okoz.
A társaság külkereskedelmi aktivitása tavaly elmaradt a várttól, aminek alapvetően két oka volt. Egyrészt a nyugat-európai villamosenergia-piac nyitása hihetetlen árversenyt indított be, amivel nehéz konkurálni, másrészt a hagyományos magyar exportpiacokra - Szerbia, és azon keresztül Görögország, valamint Horvátország - a koszovói válság miatt nem lehetett szállítani. A nehézségek ellenére az export-import szaldó eredménye tavaly meghaladta a félmilliárd forintot.
Virág Miklós, az MVM elnöke szerint 2001 közepén - a kísérleti piacnyitás elindulása után - hozhat döntést a kormány arról, hogy privatizálja-e az MVM kisebbségi tulajdonrészét, s azt szakmai befektetőknek vagy tőzsdén keresztül értékesíti-e. Az elnök szerint az, hogy az MVM végül is nem kötött áramvásárlási szerződést a Borsodi és az Inotai Erőmű fejlesztéseit végző cégekkel, 40 milliárd forint többletköltségtől szabadította meg a társaságot.
A piacnyitás előtt át kell alakítani az MVM struktúráját, ami egymilliárd forintba kerül. Ez tartalmazza az új villamosenergia-modell kulcsszereplőjének, a független rendszerirányító szervezetnek, valamint az új távvezeték-társaság megalakításának költségeit is. Az MVM gyakorlatilag befejezte a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás érdekében szükséges tartalékerőmű- és távvezetékhálózat-beruházásokat. A társaság tavaly 20 milliárd forintot fordított beruházásokra. A vezérigazgató szerint a folyamatban levő fejlesztéseket még befejezik, az előkészület alatt álló új beruházásokat azonban leállították.
Az MVM régóta tervezi a szomszédos országok villamosenergia-ipari privatizációjában való részvételt. E törekvés most sikert hozhat, a társaság a második fordulóba jutott egy pozsonyi, 220 megawatt kapacitású, korszerű gázturbinás erőműre kiírt privatizációs tenderen.
Mind a Magyar Energia Hivatal, mind pedig másodfokon a gazdasági miniszter elutasította az MVM tavaly benyújtott árfelülvizsgálati kérelmét. A társaság többek között új tartalékerőműveinek költségeit kívánta elismertetni a villamos energia árában. Bakács István szerint ár-felülvizsgálati kérelmük 13-14 milliárd forint költség beépítését jelentette volna az árakba, így a végfelhasználói átlagárak 2-2,5 százalékponttal emelkedtek volna.
Az MVM árrése tartalmaz egy árkülönbözeti kiegészítő díjat, ami az olajárak világpiaci áringadozását hivatott kiegyenlíteni a szénhidrogén-tüzelésű erőműveknél. A tavaly nyárig mélyponton levő olajárak következtében e díjból tavaly év végére hozzávetőleg 6 milliárd forint gyűlt össze az MVM-nél. A kormány döntése értelmében azonban ebből a pénzből finanszírozzák az integráción kívüli bányák bezárását. E döntés, valamint az időközben egekbe szökő olajár - az erőműveknek nyújtott kompenzáció következtében - az idén januárra nullára apasztotta az alapot, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy jelenleg az MVM finanszírozza a villamos energia ára által nem fedezett tüzelőanyag-költségek növekedését. Miután az MVM nem számíthat arra, hogy a költségvetés megtéríti ebből eredő veszteségét, a társaság fontolgatja, hogy év közi rendkívüli áremelésre tesz javaslatot.
Az MVM hosszú távú áramvásárlási szerződésállományának értéke 3000 milliárd forint körüli. E portfólió egyes elemeinek ára várhatóan meghaladja a piacnyitáskor kialakuló versenyárat, így befagyott költségek bukkannak felszínre. Ennek nagysága számítási módoktól függően széles sávban szóródik, ha hosszú távú határköltségnek 6,5 forintot veszünk kilowattóránként, akkor például 40 milliárd forintra rúg. A befagyott költségek kezelésének módját az Országgyűlés elé beterjesztett új villamosenergia-törvény a kormányra bízza, így legkésőbb a jövő év elejétől induló kísérleti piacnyitásig a kormánynak kell döntenie arról, hogy milyen időtávon mely piaci szereplők között kell szétteríteni ezeket a költségeket.
D. GY.