Jogerősen felmentette a bíróság a Hírtőzsde Holding vezetőjét

A tárgyalóteremben megállapított tényállás szerint Iklódi, még a Hírlaptőzsde Kft. ügyvezető igazgatójaként 1995 februárjában határozta el, hogy Közbeszerzési Értesítő néven lapot alapít. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium egy hónnappal később jóváhagyta a nyilvántartásba vételi kérelmet, majd ezt követően az Országos Találmányi Hivatalnál védjegyet szerzett az elnevezésre. Az Országgyűlés ezt követően fogadta el a közbeszerzésekről szóló törvényt, amely kimondta, hogy közzétételen a Közbeszerzési Értesítőben való megjelentetést kell érteni. A törvény előkészítői azonban nem keresték meg az illetékes minisztériumot, s nem volt tudomásuk a név levédéséről. Iklódi 1995 szeptemberében megjelentette a Közbeszerzési Értesítő első számát, majd több mint negyvenezer gazdasági társaságnak és önkormányzatnak küldött megrendelési ajánlattételt. Ez tartalmazta, hogy a közbeszerzési törvény alapján a közpénzeket felhasználó valamennyi belföldi intézmény és gazdálkodó szervezet bizonyos értékhatártól függően köteles meghirdetni a beszerzéseit. Az év végéig 3300 előfizető fizette ki a húszezer forintos díjat, köztük például a Vám- és Pénzügyőrség, a Porsche Hungária Kft., vagy az ORFK Gazdasági anyagellátó osztálya. Mindeközben már megjelent a Közbeszerzések Tanácsának ugyanolyan nevű hivatalos lapja.
A nyomozóhatóság szerint az Iklódi-féle ajánlat nem tartalmazott olyan közlést, hogy a lap nem hivatalos kiadvány, sőt a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek kiemelésével kifejezetten annak látszatát keltette. Így a nagy nyilvánosság előtt a tényeket megtévesztésre alkalmas módon megszövegezett formában közölte.
A keddi jogerős döntés lényegében helybenhagyta az 1998 márciusában megszületett elsőfokú ítéletet. Eszerint Iklódi lapja nem hordozta magán a hivatalos lapok sajátosságait, például nem volt rajta címer és nem tüntette fel állami, államigazgatási szerv nevét. Ráadásul a betűk pirossal voltak szedve és a címoldal tartalmazta az időszaki lap feliratot, amely kizárt a hivatalos lapoknál, vagyis a lapszámok önmagukban nem voltak megtévesztőek. A bíróság azt is megállapította, hogy az előfizetők gyűjtése elektronikus levélen történt, vagyis az ajánlattétel zárt levélben érkezett. A nagy nyilvánosság előtti elkövetés kritériuma pedig az, hogy nagy számú személy egyszerre észlelhesse a cselekmény elkövetését.
Iklódi jogi képviselője, Zamecsnik Péter a tárgyalást követően lapunknak megjegyezte, ebben az ügyben nem lett volna szabad vádat emelni.
DRÁVUCZ PÉTER