A Tolnatej Rt. a MiZo-válság nyertese

Szűcs állítása szerint a MiZo fizetési gondjai óta nagy termelői nyomás nehezedik a Tolnatejre. Az elmúlt időszakban az a néhány nagy, Tolna megyei beszállító is visszatért hozzájuk, amely korábban a MiZóval kötött szerződést. Közéjük tartozik például a Dalmandi Mezőgazdasági Rt. és néhány mezőgazdasági szövetkezet. Döntően a MiZo fizetési gondjainak köszönhető, hogy a Tolnatej felül tudta múlni tavalyi árbevételtervét. Szűcs szerint a cég teljes kapacitással termel. Több, főként nagy beszállítót már nem tud fogadni.
A Tolnatej árbevétel-növekedése már 1998-ban is meghaladta a 800 millió forintot, és a tulajdonosoknak 16,6 százalékos osztalékot fizetett. Az osztalék mértéke a privatizáció óta 15-21 százalék között mozgott. A több mint 500 dolgozót foglalkoztató, csaknem hetvenféle terméket előállító társaság 1998-at 8,084 milliárd forint nettó árbevétel mellett 399 millió forint adózás utáni eredménnyel zárta, jóllehet a feldolgozott tej mennyisége a korábbi évhez képest 2 millió literrel csökkent. Az 1,14 milliárd forint jegyzett és 1,66 milliárd forint saját tőkéjű cégben a termelőket és a beszállítókat tömörítő konzorcium a többségi tulajdonos, de van részesedése a dolgozóknak és a menedzsmentnek is. Az 1998-ban a dombóvári tejüzemet is megvásárló Tolnatej a többségi tulajdonosok képviselője szerint a hatékonyság javításán kívül elsősorban a kiegyensúlyozott termelői kapcsolatainak és a folyamatos fejlesztésnek köszönheti sikereit. Tavaly a cég 200 millió forintot költött - döntően technikai - fejlesztésre. Ezzel a tulajdonos termelők annak ellenére egyetértettek, hogy a társaság a korábbi évekénél kisebb osztalékot fizetett, mivel a fejlesztéseket a nyereségből finanszírozzák. A Tolnatej a térség csaknem másfél száz termelőjétől - elsősorban a tulajdonosi körébe tartozó nagyüzemektől - vásárol alapanyagot. Idén a felvásárlási árat literenként átlagosan 5,5-6 százalékkal emelte.
K. ZS.