BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Egyezség a Suzuki-adóról

Megegyezés született a Magyar Suzuki Rt. és az esztergomi önkormányzat vezetői között az iparűzési adó fizetési módjáról. Tisztázták, hogy az autógyár jogszerűen jár el, amikor bevételéből levonja az alvállalkozói által készített és a gépkocsikba beépített alkatrészek értékét azzal az indokkal, hogy a beszállítók saját telephelyükön azok után már lerótták az iparűzési adót.

2000. március 13. hétfő, 00:00

Az Esztergomban készülő járművek mintegy 75 százalékát a beszállító partnerek állítják elő, ezért a Suzuki csak a hozzáadott érték, azaz a 25 százalék után tartotta jogosnak az iparűzési adó befizetését a helyhatóságnak. A polgármesteri hivatal azonban 1995 óta vitatta az adó kiszámításának ezt a módját, sőt azt is megkérdőjelezte, hogy az autógyár alkatrész-beszállítói alvállalkozóknak minősülnek-e.
Az esztergomi polgármesteri hivatal határozatban követelte az autógyártól a teljes bevétele után járó adóbefizetést. A Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal is a nagyobb értékű adó mellett tette le a voksot. A Suzuki 1997-ben pert indított ellenük a Tatabányai Városi Bíróságon, amely elismerte a Suzuki adószámítási módját. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság viszont megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, azzal az indoklással, hogy a Suzuki szerződéses beszállítói nem tekinthetők alvállalkozóknak, teljesítményük nem vonható le az adó kiszámításakor. Végül a Legfelsőbb Bírósághoz került az ügy, amely tavaly új eljárás lefolytatására kötelezte a megyei bíróságot.
A napokban tartott tárgyaláson azonban peren kívüli megegyezés született a vállalat és az önkormányzat között az adószámítás módjáról. A megállapodás visszamenőleg öt évre, 2000-re és a következő esztendőkre is érvényes - mondta a NAPI Gazdaságnak Fórián István, a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: a véleménykülönbség feloldását, a hosszadalmas vita lezárását segítette, hogy időközben a parlament törvénymódosítással rendezte az iparűzési adó körül kialakult ellentmondásos helyzetet.
Meggyes Tamás, az esztergomi önkormányzat ügyvezető alpolgármestere szerint a Magyar Suzuki a város legnagyobb adófizetője, és a mostani megállapodás egymilliárd forint bevételt jelent a költségvetésben. Ugyanakkor Esztergom adókedvezménnyel fogja támogatni a Suzuki legújabb gépkocsitípusa, a Wagon R+ gyártását. A város fejleszti az ipari parkot is, hogy ott újabb, a Suzukit kiszolgáló üzemek telepedhessenek le.
VAJNA ERZSÉBET

**** KERETBEN ****
Az új Wagon R+ sikerétől függően a Magyar Suzuki Rt. legalább 18 ezer darabbal növeli termelését az idén - nyilatkozta Tihanyi Tamás, a társaság szóvivője az MTI-nek. Elmondása szerint tavaly 3,3 százalékkal több, 68,1 ezer gépkocsi gördült le az esztergomi gyár futószalagjairól. A társaság az idén 86 ezer Suzuki gyártását tervezi, de ha a kereslet nagyobb lesz a vártnál, a kapacitást százezer darabra is fel tudják futtatni. A legfrissebb értékesítési adatokról Tihanyi közölte: 2000 első két hónapjában 7693 gépkocsit adtak el, ebből 4158-at belföldön. Az adatok csökkenést mutatnak 1999 hasonló időszakához képest, amikor tízezernél több gépkocsit értékesítettek. A társaság tavalyi eredményeiről Tihanyi egyelőre csak annyit mondott, hogy a cég nullszaldósan zárta az évet és vélhetően teljesült a 90 milliárd forintot meghaladó bevételi terv. Az Európai Unió vámkedvezményének jogosulatlan igénybevételével kapcsolatban Tihanyi közölte: a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) által elvégzett vizsgálat alapján a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 750 millió forint pótvám kifizetésére kötelezte a társaságot. A Magyar Suzuki Rt. - miután megfellebbezte a bíróság döntését - eleget tett fizetési kötelezettségének. A szóvivő emlékeztetett rá: az EU és a magyar vámhatóság 1997-ben jelezte, hogy problémák lehetnek a cég által 1994 és 1997 között kihasznált uniós vámkedvezményekkel. Az Európai Unióba exportált 98 ezer autóból 58 ezernél nem fogadták el a vámmentességet, mivel a Suzuki nem tudta kellőképpen igazolni a kedvezmény igénybevételének jogosultságát. Az EU és a magyar kormány közötti megállapodás értelmében csak azok az exportra szánt gépjárművek kerülhetnek importvámmentesen az uniós piacra, amelyekben az európai uniós, illetve magyar alkatrészhányad eléri a 60 százalékot. A Magyar Suzuki EU-ba irányuló exportja egyébként 1994 óta több mint a tízszeresére növekedett, 1998-ban csaknem 48 ezer, tavaly 38 ezer gépjárművet szállítottak az uniós piacokra.
Az új Wagon R+ sikerétől függően a Magyar Suzuki Rt. legalább 18 ezer darabbal növeli termelését az idén - nyilatkozta Tihanyi Tamás, a társaság szóvivője az MTI-nek. Elmondása szerint tavaly 3,3 százalékkal több, 68,1 ezer gépkocsi gördült le az esztergomi gyár futószalagjairól. A társaság az idén 86 ezer Suzuki gyártását tervezi, de ha a kereslet nagyobb lesz a vártnál, a kapacitást százezer darabra is fel tudják futtatni. A legfrissebb értékesítési adatokról Tihanyi közölte: 2000 első két hónapjában 7693 gépkocsit adtak el, ebből 4158-at belföldön. Az adatok csökkenést mutatnak 1999 hasonló időszakához képest, amikor tízezernél több gépkocsit értékesítettek. A társaság tavalyi eredményeiről Tihanyi egyelőre csak annyit mondott, hogy a cég nullszaldósan zárta az évet és vélhetően teljesült a 90 milliárd forintot meghaladó bevételi terv. Az Európai Unió vámkedvezményének jogosulatlan igénybevételével kapcsolatban Tihanyi közölte: a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) által elvégzett vizsgálat alapján a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 750 millió forint pótvám kifizetésére kötelezte a társaságot. A Magyar Suzuki Rt. - miután megfellebbezte a bíróság döntését - eleget tett fizetési kötelezettségének. A szóvivő emlékeztetett rá: az EU és a magyar vámhatóság 1997-ben jelezte, hogy problémák lehetnek a cég által 1994 és 1997 között kihasznált uniós vámkedvezményekkel. Az Európai Unióba exportált 98 ezer autóból 58 ezernél nem fogadták el a vámmentességet, mivel a Suzuki nem tudta kellőképpen igazolni a kedvezmény igénybevételének jogosultságát. Az EU és a magyar kormány közötti megállapodás értelmében csak azok az exportra szánt gépjárművek kerülhetnek importvámmentesen az uniós piacra, amelyekben az európai uniós, illetve magyar alkatrészhányad eléri a 60 százalékot. A Magyar Suzuki EU-ba irányuló exportja egyébként 1994 óta több mint a tízszeresére növekedett, 1998-ban csaknem 48 ezer, tavaly 38 ezer gépjárművet szállítottak az uniós piacokra.

Ez is érdekelhet